Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

IO 285- szám. Btk. kijelentette, hogy a nyomtatványok elkobzásának és megsemmisítésének a Btk. 61. §-a alapján, vagyis a Bp. 477. §-ában szabályozott eljárás mellőzésével leendő elrendelését kívánja; a kir. törvényszék tehát nem volt jogosult arra, hogy a kir. ügyész indítványa nélkül, sőt ennek ellenére a Bp. 477. §-a alapján főtárgyalást rendeljen. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a kétrendű törvénysértést megállapítani; egyúttal pedig a kir. ítélőtábla által hozott fentidézett keletű és számú határozatot, minthogy ez az elkoboztatni és megsemmisíttetni kért nyomtatványra netán igénnyel bírókra nézve sérelmes, a Bp. 442. §-ának utolsó bekezdése értelmében hatályon kívül helyezni kellett. Btk. 285. szám. 65. §. A veszélyes fenyegetés, mely — bár csak rövid időre — akadályozza a hatósági eljárást, a hatóság elleni erőszak bűntettének nem megkezdése, hanem véghezvitele. E. H. 1891. évi április hó 23-án 11,806/B. 1890. sz. Elnök: Szentgyörgyi Imre kúriai tanácselnök. Előadó: Barthodeiszky Gyula kúriai biró. I. 9913 B. 1889. sz. A t—i kir. törvényszék büntető osztálya 1889. évi október hó 18-án tartott nyilvános ülésében hatóság elleni erőszak bűntette miatt vádolt M. V. elleni bűnügyben a megtartott végtárgyalás után következőleg ítélt: M. V. vádlott bűnös az 1888. évi szeptember hó 26-án A. M. pénzügyőri fővigyázó ellenében elkövetett s a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének a 65. §. szerinti kísérletében s ezért a fenthivatkozott és a 66. §. alapján az ítélet jogerőre emelkedésétől három hónapi fogházbüntetésre s az eljárási és fogházélelmezési költségek megtérítésére ítéltetik. A hivatalvesztés a Btk. 54. §-a alapján mellőztetik. Indokok : Vádlottnak a vizsgálóbíró előtt beismerőleg tett és a végtárgyalás során indokolatlanul visszavont vallomásával szemben Sz. M. községi bíró tanúnak és az A. M. pénzügyőri fővigyázó mint sértettnek esküvel erősített egybehangzó vallomásával kétségtelenül meg van állapítva, hogy midőn 1888. évi szeptember