Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

i36 380. szám. Btk. alkalmazandó abban az esetben is, ha a cselekmény fölmenő ágbeli rokonon követtetett el; vitatja továbbá, hogy a többszörös lövés nem súlyosító körülmény, mert a több lövés egy akaratelhatározás eredménye; és végül, hogy a büntetlen előéleten felül nyomatékos enyhítő körülmény az is, hogy vádlott a cselekményt az anyjának az atya részéről szenvedett folytonos üldöztetése és amiatt keletkezett elkeseredésében követte el, hogy anyja sorsát enyhíteni atyjánál nem sikerült. A semmisségi panasz mindkét irányban alaptalan. Ugyanis a Btk. 281. §. harmadik bekezdése fölmenő vagy lemenő ágbeli rokonnak, vagy házastársnak erős felindulásban elkövetett megölését az ugyanazon szakasz első és második bekezdésében foglalt általános rendelkezések alul kivette és ama rokoni, illetőleg házastársi köteléknek figyelembe vételével súlyosabb büntetési tétel alá helyezte. A jelen esetben tehát, amidőn vádlott az atyját ölte meg erős felindulásban, a Btk. 281. §. második bekezdésének alkalmazhatása egyenesen ki van zárva, stb. Btk. 380. szám. 281. §. 2. bek. A Btk. 281. §-a második bekezdésének alkalmaztatásához nem kívántatik meg, hogy súlyos testi sértés vagy egyáltalában testi sértés okoztassék, hanem elegendő bármely oly tettleges vagy szóbeli bántalom, mely a fennforgó körülmények között alkalmas volt a felindulás oly magas fokának előidézésére, mely az ölési szándék rögtöni elhatározásánál és végrehajtásánál az akaratszabadságot elhomályosította. E. H. 1891. évi február hó 12-én 570/B. I8QI. sz. Elnök: Csemegi Károly kúriai tanácselnök. Előadó: Csáder László kúriai biró. Tényállás: A kir. törvényszék B. M. vádlottat a Btk. 279. §-ába ütköző és a Btk. 281. §. második bekezdése szerint minősülő és büntetendő erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettéért amiatt ítélte el, mert 1890. május hó 25-én az őt tettleg bántalmazó K. J.-t egy ólmos bottal úgy fejbeverte, hogy ez a botütések által előidézett koponyaüri vérömlés következtében harmadnapra meghalt. A kir. ítélőtábla vádlott cselekményét azonban a Btk. 281. második bekezdése helyett annak első bekezdése szerint minő-