Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)
*36. §• szám. 97 II. A kir. Kúria szemérem elleni erőszak bűntettével vádolt Sz. J. és H. M. J. ellen a sz—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett, s ugyanott 1891. évi február hó 13-án 1038. sz. a., a sz—i kir. ítélőtábla által pedig a kir. ügyész fellebbezésére 1891. évi szeptember hó 21-én 740. sz. a. elintézett bűnügyben vádlottak és a kir. ügyész fellebbezése folytán következő ítéletet hozott: A kir. ítélőtábla ítélete azzal a változtatással, hogy a vádlottak fogházbüntetése, különös tekintettel azok korára (14—14) tizennégy-tizennégy napi tartamban állapíttatik meg, indokainál fogva helyben hagyatik. Ha a mostoha apa egyszersmind feje annak a családnak, amelyben mostoha leánya él, akkor ennek felügyelője és gondviselője is. E. H. 1892. évi augusztus hó 30-án 1325/6, 1892. sz. Elnök: Csemegi Károly kúriai tanácselnök. Előadó: Csider Károly kúriai biró. M. A.-t a Zs. J.-án elkövetett s a Btk. 336. §-ába ütköző büntetendő megfertőztetés bűntettében bűnösnek kimondja és ezért az ítélet foganatba vétele napjától számítandó három évi fegyházbüntetésre s a Btk. 250. §-a alapján öt évi hivatalvesztésre ítéli, egyszersmind kötelezi vádlottat a m. kir. államkincstár részére i frt 50 kr. eljárási költségnek 15 nap végrehajtás terhe alatt való megfizetésére, nemkülönben a fennálló szabályok értelmében a rabtartási költségeknek viselésére. Indokok: A vádlott maga beismerte a végtárgyalás folyamán, hogy feleségének első férjétől származó s 1876. évben született mostoha leányával, Zs. J.-val 1889. év nyarán vádlott vallomása szerint három ízben, sértett Zs. J. vallomása szerint két ízben nemileg közösült. A közösülés módozatát illetőleg Zs. J. vallomásán kívül más bizonyíték arra nézve, hogy vádlott a közösülést erőszak Büntetőjogi Határozatok Tára. 7 353. szám. Btk. 236 I. Ab—i kir. törvényszék következően ítélt •