Büntetőjogi határozatok tára. III. kötet (Budapest, 1908)

201. szám. -°"* Megsértette tehát a törvényt a n.—i kir. törvényszék fentebb idézett keletű és számú végzésével annyiban, amennyiben a b.—i kir. járásbíróság által a B. B. és B. J. tanúk ellen alkalmazott rendbüntetés tárgyában 1907. évi május hó 28-án 1907. B, 228 6. szám alatt hozott végzést B. J. javára is megváltoztatta, habár azt csak B. B. felfolyamodására vizsgálta felül. Jelen határozat a felekre nézve nem bír hatállyal. Indokok: B. B. és B. J. b.—i lakosok a becsületsértés vétsége miatt vádolt M. D. ellen a b.—i kir. járásbíróság előtt folyamatba tett bűnvádi ügynek az 1907. évi május hó 28-ára kitűzött tárgyalásán tanúkként lett megidéztetésük dacára nem jelenvén meg, a nevezett kir. járásbíróság őket 1907. évi május hó 28-án 1907. B. 228 6. sz. a. hozott végzésével a Bp. 194. §-a alapján egyenként behajthatlanság esetén egy napi elzárásra átváltoztatandó tíz (10) korona pénzbüntetéssel büntette. Ezen végzés ellen B. B. és B. J. felfolyamodást adván be, az utóbbinak felfolyamodása elkésés indokából a kir. járásbíróság által visszautasíttatott, úgy hogy a n.—i kir. törvényszék az elsőfokú bíróság végzését csak B. B. felfolyamodágára vizsgálta felül. Ennek dacára a kir. törvényszék 1907. évi június hó 27-én 11155. szám alatt hozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését B. J.-re vonatkozóan is megváltoztatta és mindkét tanút a pénzbüntetés alól felmentette azért, mert a tanúk a feleknek ama kijelentése folytán, mely szerint az ügyet békés úton elintézik és a tanúk kihallgatására nem lesz szükség, maradván el a tárgyalásról, elmaradásukat alapos okkal kimentették. A felmentő rendelkezésnek a felfolyamodással elkésett B. J.-re történt kiterjesztését a kir. törvényszék a Bp. 387. §-ára, valamint arra való hivatkozással indokolja, hogy a Bp. 387. §-ának utolsó bekezdésében foglalt az a szabály, mely szerint «a fellebbező vádlott javára szolgáló körülmény alapján, ha az más vádlottra nézve is fennforog, az ítélet az utóbbi javára is megváltoztatandó, habár fellebbezéssel nem élt is», a Bp. 380. §-a értelmében a felfolyamodás esetében is alkalmazandó. Ámde a kir. törvényszék végzésében kifejezésre jutott ez a nézet téves és az arra alapított rendelkezés törvénysértő, mert a Bp. 387. §-a kifejezetten fellebbező és nem fellebbező vádlottról