Büntetőjogi határozatok tára. III. kötet (Budapest, 1908)

266. §. rpp. szám. 29 huszárezred becsiiletügyi választmánya előtt a nevezett hadnagy ellen ennek saját kérelmére megindított becsületügyi vizsgálat folyamán a becsületügyi választmány felhívására, mint tanú, nem pedig mint ügyfél tette. Jelen határozat a felekre nézve nem bír hatállyal. Indokok : T. A. a m. kir. sz.—i 3. honvéd huszárezredbeli szolgálaton kívüli viszonyban lévő hadnagy, a becsületügyi eljárásnak önmaga ellen leendő megindítását kérte azon az alapon, hogy dr. S. Gy. k. — i körorvos, nyugalmazott cs. és kir. ezredorvos által megsértetvén, tőle megbízottjai által elégtételt kért; dr. S. Gy. azonban az elégtétel-adást megtagadta azzal, hogy T. A. hadnagyot fegyveres elégtétel adására nem találja képesnek. Az ennek következtében megindított becsületügyi eljárás folyamán dr. S. Gy. az elégtétel-adás megtagadásának egyik indokául azt hozta fel, hogy T. A. több év előtt a k.—i korcsmában W. H. erdészmérnök által a legmegalázóbb szidalmakkal illettetett, melyekért semmiféle elégtételt nem nyert. A becsületügyi eljárás a T. A. és W. H. között a k.—i korcsmában 1901. évi május hó 20-án előfordult eset nyomozására is kiterjesztetvén, W. H. a m. kir. sz.—i 3. honvéd huszárezred becsületügyi választmányához ennek felhívása folytán beterjesztett kétrendű nyilatkozatában a kívánt felvilágosítást megadta. T. A. a W. H. két nyilatkozatában tett egyes állításokat és használt egyes kifejezéseket magára nézve sértőknek találva, a becsületügyi eljárásnak az 1906. évi július hó 18-án kelt határozattal lett befejezése után a n.—i kir. járásbírósághoz benyújtott kétrendű feljentésében W. H. ellen a Btk. 258. és 261. §-aiba ütköző rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt emelt vádat. W. H. aki a n.—i kir. járásbíróság előtt 1906. november 19-én első ízben megtartott tárgyaláson beismerte, hogy a vád tárgyává tett állításokat és kifejezéseket tartalmazó kétrendű nyilatkozat tőle ered, azzal védekezett, hogy az állítólag elkövetett rágalmazás, illetőleg becsületsértés miatt nincs helye bűnvádi eljárásnak, mert a kérdéses állítások és kifejezések hatóság előtt folyamatban volt ügyben ezen ügyre és az ügyfélre vonatkozólag az ügyiratokban tétettek, illetőleg használtattak. A n.—i kir. járásbíróság 1906. évi november hó 29-én 1906.