Büntetőjogi határozatok tára. III. kötet (Budapest, 1908)

igj. szám. védőnek hirdettessék ki? (az 5937/Í907-, 5882 1907., 796° *9°7-* 6760/1907., 8540/1907. és 7781/1907. B. számokhoz.) Határozat: Ha a vádlott a fellebbviteli főtárgyaláson sem jelen, sem képviselve nem volt, utóbb pedig az ítélet kihirdetésére nem volt előállítható; nincs hivatalból védő kirendelésének helye abból a célból, hogy a másodfokú bíróság ítélete a vádlott helyett a védőnek hirdettessék ki. Indokok: A Bp. 426. §-ának 4. pontja, továbbá 430. §-ának első bekezdése és az ebben idézett 383. §. II. a) és b) pontja értelmében a kír. ítélőtábla másodfokú ítélete ellen a vádlott javára ő maga, vagy helyette házastársa, esetleg törvényes képviselője s ezenfelül a védő — még pedig a vádlottnak kifejezett akarata ellen is — semmisségi panasszal élhet. A védőnek ez a joga tehát párhuzamosan gyakorolható a vádlott jogával, de ezt nem helyettesíti és nem olvasztja magába. Ez felel meg a bűnperben a védő részére kijelölt feladatnak, mely abban áll, hogy a védő a vádlottnak — közérdekből is — a védelemben segítségére, támogatására legyen, de nem állhat abban, hogy a törvényben a vádlott részére biztosított jogot, a vádlott kizárásával, a védő gyakorolhassa. Igaz ugyan, hogy a Bp. 431. §-ának második, 430. §-ának harmadik és 388. §-ának második bekezdése szerint ha a fellebbviteli főtárgyaláson a vádlott nem volt jelen, de a védője által képviselve volt, a vádlott javára a semmisségi panasz a kir. ítélőtáblánál a másodfokú ítélet kihirdetésekor jelentendő be ; ebben az esetben tehát a perorvoslati jogot a vádlott érdekében egyedül a védő gyakorolja; ámde nyilvánvaló, hogy a törvénynek eme rendelkezése a védő jogaira vonatkozó általános szabályok alól kivételt állapít meg, mint kivétel pedig a törvényben meghatározott esetre szorítkozik és más esetre ki nem terjeszthető. Már pedig a kivétel kiterjesztését foglalná magában az olyan bírói intézkedés, mely abban az esetben is, ha vádlott a fellebbviteli főtárgyaláson sem jelen, sem képviselve nem volt, a vádlott perorvoslati jogának gyakorlását a védőre bízná. A visszásságot a fennforgó esetben még növelné az a körülmény, hogy a vádlott perorvoslati jogát nem is az általa megbízott, hanem a bíróság részéről hivatalból kirendelt védő gyakorolná.