Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

34 10J. szám. A kir. ügyész részéről ezen háromrendű végzés ellen az említett kijelentés miatt közbevetett felfolyamodások, a m—i kir. ítélőtábla 1903. évi április hó 6-án 456. »z. a., 1903. évi március hó 24-én 346. sz. a. és 1903. évi március hó 24-én 347. sz. a. hozott jogerős végzéseivel elutasíttattak. Ezekkel a határozatokkal, vagyis az azokban foglalt azzal a kijelentéssel, hogy a vádirat ellen beadott kifogások fölötti tárgyalás, a kir. ügyész jelenléte nélkül is megtartható, a m—i kir. törvényszék vádtanácsa és a m—i kir. ítélőtábla a törvényt megsértették. A Bp. a vádirat ellen beadható kifogásokat és az ezekre vonatkozó eljárást tárgyazó rendelkezéseivel (XV. fejezet 254. és következő §-ok) módot kívánt nyújtani a terheltnek arra, hogy az ellene netalán alaptalanul emelt váddal szemben a bíróság előtt védekezhessék, és hogy a vád alaptalanságának kimutatása által a főtárgyaláson vádlottként ártatlanul leendő meghurcoltatását kikerülhesse. Az ennek a célnak megfelelően szabályozott eljárás, figyelemmel a bűnvádi perrendtartásban érvényre jutott alapelvekre, s ezekkel összhangzásban csak a szóbeliség rendszerén alapulhatott. A tisztán írásbeli vád alá helyezést a bűnvádi perrendtartás kizárja. Megállapítja 259. és 261. ij-aiban, hogy a felek között vitássá vált vád kérdésében a vádtanács az előtte lefolyt tárgyalás alapján hozzon határozatot. Valóságos tárgyalást kíván a törvény; ezt bizonyítják a 261. §. ama rendelkezései, melyek szerint az előadó előadása után a felek szóbeli előterjesztéseket tehetnek; s mely rendelkezések meghatározzák, hogy a vádtanács tagjai a megjelent vagy előállított terhelthez kérdéseket intézhetnek és hogy a vádtanács a tárgyalás befejezése után hozza határozatát. A törvénynek az a parancsoló intézkedése, mely szerint a vádtanács határozatának alapját a kifogások fölött tartandó tárgyalás képezi, már magában véve mutatja, hogy a m—i kir. törvényszék vádtaiiácsának és a m—i kir. ítélőtáblának idézett határozataiban foglalt az a kijelentés, mely szerint a kifogások fölötti tárgyalás, a kir. ügyészség részéről képviselt vád esetében, a kir. ügyész jelenléte nélkül is megtartható, tarthatatlan. Mert a Bp. 260. ^-ának első bekezdése szerint, a terheltnek