Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

28 100. szám. Bp. fejezett nézete szerint vádlott tettében a Btk. 386. £-ában körülírt csalás ismérveit is fennforogni látta, a Btk. 359. és 356. $-ai alá eső sikkasztás bűntette miatt emelt vádat. A ny.—i kir. törvényszék azonban a vád tárgyává tett cselekményben nem a Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztás, hanem a 386. §. alá eső csalás lényeges alkatelemeit látván fennforogni, vádlottat a Btk. 92. $-ának alkalmazásával csalás vétsége miatt ítélte el. A vádlott és védője által fellebbezett ezt az ítéletet a p.—i kir. ítélőtábla a Bp. 384. §. 11. pontjában megjelölt alaki semmiségi ok miatt megsemmisítette és vádlottat a Bp. 326. §. 4. pontja alapján a csalás bűntettének terhe alól egyedül abból az indokból mentette fel, mert a Btk. 386. ^-ába ütköző csalás a Btk. 390. §-a szerint csak a sértett fél indítványára üldözhető; G. V. sértett pedig csalás miatt vádat nem emelt. Ezzel a kijelentésével és arra alapított ítéletével a kir. ítélőtábla megsértette a törvényt. A bűnvádi perrendtartásnak lényeges alapelvét képező vádelvnek szükségszerű folyománya, hogy a bíróság nem vonhat ítélethozatala körébe olyan tettet, mely az eljárásnak és a vádnak tárgya nem volt. Ezt a Bp. 325. §-a érvényre emelte annak első bekezdésében, kimondván, hogy a bíróság semmiség terhe alatt nem tehet ítélete tárgyává oly tettet, mely miatt a vádló vádat nem emelt. Ámde ez a megszorítás csak magára a tettre vonatkozik, de annak a büntetőtörvénynek melyik rendelkezése alá vonása körül a tett azonossága esetén is felmerülhető eltérő jogi nézetek folytán való különböző minősíthetését nem érinti, amint azt a Bp. 325. $-ának második bekezdése ki is fejezi abban: hogy a tett minősítése tekintetében a bíróság a vádló indítványához kötve nincs. A jelen esetben a sértett vádjának, valamint az eljárásnak tárgyát vádlottnak az a tette képezte, hogy a lefoglalt tárgyakat is magában foglaló árúkészletét az árverés előtt G. V. nevű hitelezőjének megkárosításával elidegenítette és a vádhatározatban sikkasztás bűntettének minősített eme tettre vonatkozóan a törvényszék előtt tartott főtárgyaláson sem állapíttattak meg oly lényeges ténybeli változások, melyek a vád tárgyát képező tett azonosságát megszüntették volna. Az első bíróság tehát azáltal, hogy a sértettnek az eljárás