Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

i94 IJO. szám. 1883.XLIV. t.-C. Eme cselekményeket legközelebb a vizsgálati eljárás körében kell keresnünk, mert a módosítások szigorúan magyarázandók és a törvényhozás nem fejezte ki azt a szándékát, hogy az elévülés félbeszakítását ezentúl egyedül a vizsgálat befejezése után következő hivatalos cselekményeknek kívánja tulajdonítani, holott ily lényeges változás határozott rendelkezést igényelt volna. Ehhez járul, hogy a kérdőre vonás fogalmának megfelelő hivatalos cselekmények kiválóan a vizsgálat során fordulnak elő, ú. m. a terheltnek a vizsgálat folyamán leendő kihallgatására való szabályszerű megidézése vagy épen kihallgatása, avagy szabályszerűen eszközölt rtföltételes megidézése)); míg a befejezett vizsgálat alapján benyújtott vádkereset a vádlottal nem is közöltetik és az ügy bírói elintézése a vádlottnak megkérdezése nélkül történik. Ezek szerint a kérdőrevonás mozzanatát képező hivatalos cselekmények magának az alaprendeletnek és az ezt módosító törvényszakasznak összevetése által már a vizsgálati eljárás keretében feltalálhatók lévén, azok távolabb a befejezett vizsgálaton alapuló vádkeresetre vagy épen a törvényszéknek azon alapuló intézkedésére — más indok hozzájárulása nélkül — nem korlátozhatók. A budapesti kir. ítélőtábla döntvénye eme felfogásnak megfelel annyiban, amennyiben szerinte is az elévülést már a vizsgálat megszakítja, de attól eltér annyiban, hogy ily hatályt tulajdonít a kérdőre vonás fogalmán kívül eső vizsgálati cselekményeknek is. Ellenben a kassai kir. ítélőtábla abból indulva ki, hogy az 1883 : XLIV. t.-c. a «kérdőre vonás»-nak megfelelő hivatalos cselekményeket nem határozza meg, lényegileg ugyanezen t.-c. 100. §-ának amaz — állítólag új — kijelentésére alapítja érvelését, hogy «a kincstár megkárosítására irányzott bűncselekmények bűnvádi eljárás útján fenyítendők meg)), mely kijelentés, tekintettel ama törvény 110. §-ában foglalt felhatalmazásra is — a törvényhozásnak azt a célzatát foglalná magában, hogy a törvényszék hatáskörébe utalt súlyosabb minőségű jövedéki kihágások eseteiben az előbb gyakorlatban volt szabályok már most is csak az igazságszolgáltatás jelen körülményeihez alkalmazva tartassanak meg; miből, valamint a pénzügyi közegek közigaz-