Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)
IÓ2. szám. 173 A kir. Kúria a sajtórendőri kihágás miatt vádolt S. A. ellen a sz.—i kir. járásbíróság előtt folyamatba tett bűnvádi perben a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán következő végzést hozott: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a nyomdatulajdonos ama kötelességére, melynél fogva minden nyomtatványon nevét és lakását kitüntetni tartozik és az ennek a kötelességnek elmulasztása által elkövetett, az 1848 : XVIII. t.-c. (sajtótörvény) 41. §-ában körülírt sajtórendőri kihágás megállapítására a nyomtatvány minősége nem bír befolyással. Megsértette tehát a törvényt a gy.—i kir. törvényszék annyiban, amennyiben az említett kihágás miatt elsőfokúlag elítélt S. A. nyomdatiúajdonost ezen kihágás vádja és következményei alól abból az indokból mentette fel, mert azok a nyomtatványok, melyeken nevét és lakását kitüntetni elmulasztotta, jelentőség nélküli nyomtatványok. Jelen határozat a felekre nézve nem bír hatállyal. Indokok: S. A. sz.—i nyomdatulajdonos azzal vádoltatván, hogy a nyomdájában előállított és a n.—i kir. ügyészséghez köteles példányokként beterjesztett tizenöt rendbeli nyomtatványon nevét és lakását kitüntetni elmulasztotta, a sz.—i kir. járásbíróságnak 1904. évi május hó 18-án 1904. B. 197 4. sz. a. hozott ítéletével az 1848 : XVIII. t.-c. 41. ^-ában meghatározott tizenöt rendbeli sajtórendőri kihágás miatt behajthatlanság esetén egy (1) napi elzárásra átváltoztatandó húsz (20) korona pénzbüntetésre ítéltetett el. Ezt az ítéletet vádlott védőjének a fellebbezésére a gy.—i kir. törvényszék mint fellebbviteli bíróság felülvizsgálván, 1904. évi szeptember hó 3-án 4504. sz. a. hozott jogerős ítéletével a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjában megjelölt anyagi semmiségj okból megsemmisítette és vádlottat az említett kihágás vádja és következményei alól a Bp. 326. §-ának 1. pontja alapján felmentette abból az indokból, mert «a feljelentéshez csatolt nyomtatványok, amelyeken vádlott mint nyomdatulajdonos nevét és lakását ki nem tüntette, nagyobbrészt a községi elöljáróságok használatára rendelt hivatalos blanquetták, egy házassági egybekelésről szóló meghívó, takarékpénztárak által használt űrlap és egy árjegyzékből állanak)); ilyen jelentőség nélküli nyomtatványokon pedig az