Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

40. §• ijp. szám. 165 koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán következő végzést hozott: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kiniondatik, hogy a nyomtatványok és ábrázolatok köteles példányainak az 1848 : XVIII. t.-c. (sajtótörvény) 40. $-ában foglalt rendelkezés megszegésével való be nem szolgáltatása az idézett t.-c. 30. ^-ának utolsó bekezdése szerint büntetendő sajtórendőri kihágást képez. Megsértette tehát a törvényt a gy.—i kir. törvényszék annyiban, amennyiben V. L. vádlottat az 1848 : XVIII. t.-c. 40. £-ában körülírt sajtórendőri kihágás miatt ellene emelt vád alól abból az indokból mentette fel, hogy az említett 40. ^-ban megjelölt nyomdatermékek köteles példányainak be nem szolgáltatása bűncselekményt nem képez. Jelen határozat a felekre nézve nem bír hatállyal. Indokok : A n.—i kir. ügyész V. L. o.—i lakos nyomdatulajdonos ellen az 1848 : XVIII. t.-c. 40. §-ába ütköző és a 30. 4. pontja szerint büntetendő kilencvenkilenc rendbeli sajtórendőri kihágás miatt tett feljelentést azon az alapon, hogy a nevezett nyomdatulajdonos a nyomdájában 1904. évi január, február és március hónapokban előállított nyomdatermékek köteles példányait — kivéve a feljelentéshez csatolt kimutatás I. tétele alatt feltüntetett hírlapot — a nevezett kir. ügyészhez be nem szolgáltatta. Az o.—i kir. járásbíróság 1904. évi június hó 13-án 1904. B. 276 3. sz. a. hozott ítéletével, elfogadva vádlottnak azt a védekezését, mely szerint akkor, mikor a köteles példányok beszolgáltatandók voltak, a nyomda már másnak tulajdonát képezte; s részben a kérdésben levő nyomdatermékek minőségére való tekintettel, vádlottat a vád és következményei alól felmentette. Ezt az ítéletet az ügyészségi megbízott fellebbezte s a fellebbezést a kir. ügyész is fenntartotta. A gy.— i kir. törvényszék az 1905. évi január hó 7-én megtartott fellebbviteli tárgyalás alapján 132. sz. a. hozott másodfokú ítéletével a kir. járásbíróság ítéletét helybenhagyta a következő indokokból: «Vád tárgyává nem a vádlott nyomdájában előállított hirlappéldányok, hanem egyéb nyomdatermékek köteles példányai beküldéseinek elmulasztása tétetett. Az 1848 : XVIII. t.-c. 30. §. 4. pontja csupán a lap vagy füzet példányainak beküldését