Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

10 93- szám. Bp. tartás alapján rendbüntetéskép kiszabott ötven korona pénzbüntetés nem bárom napi, hanem búss napi eljárásra váltofctattatott át. J. E. 1903. évi április 7-én. 3x13 1903. sz. Elnök: Vörösmarty Béla kúriai másodelnök. Előadó: dr. Szegheő Ignác kúriai bíró. Koronaügyészség: dr. Tassy Pál koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria a közcsend elleni kihágás miatt jogerősen elitélt K. V. ellen a d.—i kir. járásbíróságnál folyamatban volt bűnügyben, melyben a tárgyaló bíró 1901. évi november hó 22-én 1901. B. 397/4. sz. a. hozott jogerős határozatával K. V. ellen rendbüntetést alkalmazott, a koronaügyésznek ezen határozat ellen a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán következő végzést hozott: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a K. V. ellen a bűnvádi perrendtartás alapján rendbüntetéskép kiszabott ötven korona pénzbüntetés behajthatlanság esetére a Bp. 12. §-ának második bekezdése értelmében három napi elzárásra volt átváltoztatandó Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a Bp. 12. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezést a d.—i kir. járásbíróság tárgyaló bírája fentidézett keletű és számú határozatával annyiban, amennyiben az említett pénzbüntetés behajthatlansága miatt húsz napi elzárást állapított meg és azt végre is hajtotta. Egyúttal pedig a kérdéses határozatnak a pénzbüntetés átváltoztatásáról rendelkező része hatályon kívül helyeztetik és kimondatik, hogy a kiszabott ötven korona pénzbüntetés helyébe három (3) napi elzárás lép. Indokok : K. V. g.—i lakos az ellene neje feljelentése folytán közcsend elleni kihágás miatt folyamatba tett bűnügyben a d.—i kir. járásbíróságnál 1901. évi november hó 22-én tartott tárgyalás alkalmával a tárgyalás rendjét a tárgyaló bíró intése dacára zavarta, minek következtében a tárgyaló bíró K. V. ellen 1901. évi november hó 22-én 1901. B. 397 4. sz. a. hozott határozatával a Bp. 542. §-ának harmadik és 124. §-ának második bekezdése alapján rendbüntetésképen ötven (50) korona pénzbüntetést alkalmazott; ezt behajthatatlansága miatt húsz (20) napi elzárásra változtatta át; és ezt a szabadságvesztésbüntetést, minthogy a vádlott a határozatban megnyugodott, végre is hajtotta.