Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

132 146- szám. Bp. amennyiben az ítélet kézbesítés útján közöltetett, az ítélet kézbesítésétől számított nyolc nap alatt bejelentendő, a vádlott törvényes képviselőjére nézve is hatályos. Megsértette tehát a törvényt a s.—i kir. törvényszék annyiban, amennyiben a k.—i kir. járásbíróság által 1903. évi május hó 25-én hozott és ezen a napon kihirdetett ítélet ellen, ennek kihirdetése után három nap múlva özv. V. J.-né P. T., mint V. P. vádlott törvényes képviselője részéről beadott fellebbezést elfogadta, a büntetés végrehajtását felfüggesztette és érdemileg ítélt, dacára annak, hogy az elsőfokú bíróság ítélete ellen ennek kihirdetése alkalmával fellebbezés be nem jelentetett. Jelen határozat a felekre nézve hatállyal nem bír. Indokok: A k.—i kir. járásbíróság a V. P. és társai ellen súlyos testi sértés vétsége és szerencsejáték által elkövetett kihágás miatt folytatott bűnvádi ügyben 1903. évi május hó 25-én 1902. B. 254 4. sz. a. hozott ítéletével V. P. vádlottat a Btk. 301. §-ában meghatározott súlyos testi sértés vétségében és a Kbtk. 88. §-ában körülírt szerencsejáték által elkövetett kihágásban bűnösnek nyilvánítván, emiatt hat (6) havi fogházra és pénzbüntetésre ítélte el. Ez az ítélet, minthogy az ellen perorvoslat a kihirdetés alkalmával egyik fél részéről sem jelentetett be, nyomban jogerőre emelkedett és az elítélt V. P. a reá kiszabott szabadságvesztés-büntetést azonnal meg is kezdte. Ozv. V. J.-né P. T., mint az elítélt kiskorú V. P.-nek az anyja és törvényes képviselője 1903. évi május hó 28-án a május 25-én kihirdetett itélet ellen felebbezést adván be, ezt a kir. járásbíróság, mint törvényes időben beadottat, elfogadta; a s.—i kir. törvényszék pedig, amelyhez az iratok felterjesztettek, 1903. évi május hó 30-án 2682. szám alatt kelt végzésével az itélet végrehajtását V. P. szabadlábra helyezésének elrendelése mellett felfüggesztette és az utóbb megtartott felebbviteli tárgyalás alapján 1903. évi szeptember hó 12-én 4265. szám alatt hozott jogerős ítéletével V. P. szabadságvesztés-büntetését három (3) hónapra leszállította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A s.—i kir. törvényszék azzal az eljárásával, hogy az özvegy V. J.-né P. T., mint V. P. törvényes képviselője részéről az elsőfokú bíróság ítélete ellen, ennek kihirdetését követő három nap múlva beadott fellebbezést elfogadta, a büntetés végrehajtását