Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

527-550- §• Rendszeres míitató. LVII 144. szám. 542. §. S. bek. Járásbíróság előtt folytatott eljárásban a tárgyaló bíró a Bp. 542. §-ának harmadik bekezdése szerint azok ellen, kik rendeletének nem engedelmeskednek, vagy intése dacára a tárgyalás rendjét zavarják, vagy a tárgyalás alatt durva vagy sértő magaviseletet tanúsítanak, a Bp. 124. §. 1—7. bekezdésében foglalt szabályok értelmében jár el ; ennélfogva a sértő, vagy durva magaviseletet tanúsító, szabadlábon lévő vádlott ellen rendbüntetéskép egy ízben csak száz koronáig terjedhető pénzbüntetést állapíthat meg (124. §. 2. bek.). (J. E. 1907. április 17-én 3776/1907. sz.) 145. szám. 547. §. 3. bek. A kir. törvényszék a vádlott részéről a bűnösség vagy a minősítés tekintetében fellebbezett kir. járásbírósági ítéletnek a büntetésről rendelkező részét akkor is felülvizsgálhatja, ha a kiszabott büntetés a Bp. 547. §-a harmadik bekezdésének 1. pontjában meghatározott mértéket meg nem haladja és a kir. törvényszék a kir. járásbíróság ítéletét a bűnösség és a minősítés kérdésében helybenhagyja. (T. H. 82. sz. 1902. március 12.) A vádlott törvényes képviselője is csak abban a határidőben élhet jogorvoslattal, amelyben a vádlott. (J. E. 1904. február 10-én 1207/1904. sz.) A Bp. 550. §-ának negyedik és utolsó bekezdése értelmében a törvényszék mint másodfokú bíróság rendszerint csak fellebbviteli tárgyalás alapján hozhat ítéletet. E szabály alól kivételnek csak akkor van helye, ha a fellebbezés a büntetés kiszabása miatt, vagy a bűnügyi költségek vagy a magánjogi igény tárgyában használtatott. De ezekben a kivételes esetekben is a kir. törvényszék, kételyeinek eloszlatása végett az ügyet tárgyalásra utasíthatja. A pótmagánvádlónak az elsőbíróság ítélete ellen általában bejelentett fellebbezése folytán a törvényszék csak tárgyalás alapján hozhat ítéletet. (J. E. 1901. január 10-én 165 1901. sz.) 146. szám. 548. §. 147. szám. 550. §. 4. és ut. bek.