Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

w8. §. 22. szám. 51 A vádlottak részéről a bűnösség megállapítása miatt fellebbezett ezt az ítéletet a k,—i kir. ítélőtábla a bizonyítás kiegészítése után 1901. évi október hó 16-án másodízben megtartott felebbviteli főtárgyaláson felülvizsgálván, 1817 B. 1901. sz. a. hozott és G. B. vádlottal szemben a felek megnyugvása folytán nyomban jogerőssé vált ítéletével ezt a vádlottat a vád alól a Bp. 326 §-ának 2. pontja alapján felmentette; ellenben H. S. vádlottra vonatkozóan az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a változtatással, hogy ennek a vádlottnak büntetését két heti fogházban és behajthatatlanság esetén két napi fogházra átváltoztatandó húsz korona pénzbüntetésben állapította meg, helybenhagyta. A gy. i kir. törvényszék a kir. ítélőtábla másodfokú ítéletének H. S. vádlott részére kézbesítés útján leendő közlését rendelvén el, az ítélet H. S.-nek, aki időközben ismeretlen helyre távozott, nem volt kézbesíthető, mire a nevezett kir. törvényszék 1902. évi április hó 2-án 1699/B. 1902. sz. a. hozott végzésével H. S. ellen nyomozó levél kibocsátását rendelte el és a körözvény iyoi. évi április hó 12-én ki is adatott. A n.—i városi rendőrkapitánynak a gy.—i kir. törvényszékhez 1905. évi június hó 28-án érkezett azon jelentése folytán, mely szerint H. S. Bécsben tartózkodik, a gy. - i kir. törvényszék 1905. július 17-én 3888. szám alatt hozott végzésével a kir. ítélőtábla másodfokú ítéletének H. S. részére Bécsben leendő kézbesítését rendelte el, ami a kézbesítési vevény tanúsága szerint 1905. évi augusztus hó 2-án mégis történvén, a gy.—i kir. törvényszék 1905. évi augusztus hó 28-án 4721. sz. a. kelt újabb végzésével a másodfokú bíróság ítéletét H. S. vádlottal szemben jogerősnek és végrehajthatónak nyilvánította és erről a kir. ügyészséget értesítette. Ezzel a gy.—i kir. törvényszék a törvényt megsértette. Vétségekre nézve ugyanis a bűnvádi eljárás megindítása, illetve annak a megindítással egyenlő szempont alá eső folytatása a Btk. 106. §-ának utolsó bekezdése szerint három év elteltével évül el és az elévülést a Btk. 108. §-a értelmében csak a bíróságnak az elkövetett vétség miatt a tettes vagy részes ellen irányzott határozata vagy intézkedése szakasztja félbe. Minthogy pedig a jelen bűnvádi ügyben, melynek tárgyát 4*