Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

95- §• IJ. szám. 4'i ezekből folyólag a bűntettesnek akarata és combinátiója nem pedig a törvény határozná el, hogy a több büntetendő cselekmény tényleges elkövetése dacára, ezek nem valamennyije, hanem közülök csupán egy cselekmény jöhessen ellenében beszámítás alá; tekintve, hogy az imént megjelölt felfogásnak hibás volta még nevezetesen fokozódnék az esetben, ha a célzott törvényszegés, valamint az ennek foganatosítása végett véghezvitt egy vagy több cselekmény is büntetendő törvénysértést képeznek, azonban a célzott cselekmény véghezvitele által, az eszközlő cselekmény büntethetősége megszűntnek mondatnék ki, s a tettes csupán a célzott cselekményben lenne bűnösnek kimondandó, és ellenében egyedül ezen törvénysértés megállapítandó; tekintve ugyanis, hogy ezen tétel mellett, a célul kitűzött — habár enyhébb minőségű, és enyhébb büntetés alá eső cselekmény felemésztené a súlyosabb minőségű és súlyosabb büntetés alá eső azon büntetendő cselekményt, mely azon cél elérése végett vitetett véghez, s így megtörténnék, hogy a rablás céljából véghezvitt gyilkosság esetében, nem a gyilkosság, hanem az ennél sokkal csekélyebb súlyú rablás jönne a büntető ítéletben kifejezésre, valamint büntetés alá; tekintve, hogy a kiemelt tétel elfogadása mellett, a fenn megjelölt helytelenségeken kívül, igen sok esetben még azon visszás következmény is származnék, hogy oly cselekmény, mely ha magában követtetik el, súlyos bűntettet képezne, s fegyházzal, esetleg évekig tartó börtönnel lenne büntetendő, elveszítené súlyos jellegét, és mint vétség, esetleg kihágás jönne büntető megítélés és büntetés alá csupán azért, mert a tettes a bűntettet képező törvényszegésen kívül még vétséget, illetőleg kihágást, tehát a bűntettnél többet követett el, és így bűnösségénak béltartalmát nagyobbá, súlyossabbá tette, mintha csupán a bűntettet követte volna el; tekintve, hogy ezen eszme ellenkezik a Btk. i. §-ával, valamint a Btk.-ben a büntetendő cselekmények arányos és igazságos megbüntetésének alapjául elfogadott egész rendszerrel, különösen pedig a viszonylagosság elméletével, továbbá a Btk. 95. és 9'3. §-aiban nyiltan kifejezett elvi jelentőségű szabállyal ép úgy, mint a Btk. számos helyén található azon rendelkezésekkel,