Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

92. §• ÍJ. szám. 33 együtt — a tárgy teljes ismerete és megfontolása mellett törvénnyé emelni kivánta; tekintve, hogy a törvénynek a törvényhozás eszméje szerinti alkalmazása által, a fentkiemelt helytelenségek és zavarok nem keletkezhetnek, s egyrészről a büntetési rendszerben a harmónia, másrészről a büntetendő cselekmények és azok büntetése között az igazságos arány a gyakorlatban fenntarthatóvá válik; tekintve, hogy ezen rendszernek megfelelőleg a 2 évtől 5 évig terjedhető fegyháznak középtartama 3 év és 6 hó; a 3 évig terjedhető fegyház középtartama pedig 2 és fél év; az 5 évtől 10 évig terjedhető fegyházé pedig 7 és fél év; míg a 10—15 évi fegyháznak középtartaroa 12 és fél év; úgy az 1 évig terjedhető börtön középtartama 9 hó; a 2 évig terjedhető börtöné pedig 15 hó lévén: kimondja a kir. Kúria büntető-tanácsainak teljes ülése, vonatkozással a 3432 1884. B. szám alatt előterjesztett bűnügyi esetre: hogy fegyházzal vagy börtönnel büntetendő cselekmények miatt, ha sem súlyosító, sem enyhítő körülmények nem forognak fenn, vagy ha súlyosító és enyhítő körülmények egymást ellensúlyozzák s ez indokból a fennforgó cselekményre a törvény által megállapított büntetés minimuma és maximuma közötti középtartam állapítandó meg: a büntetés középtartama oly módon határozandó meg, hogy az azon cselekményre a büntetőtörvény által meghatározott büntetési tétel legalacsonyabb és annak legmagasabb mértéke közötti különbözet egyenlő részre felosztatik, s az ekként eredményezett mennyiséghez hozzáadatik azon mennyiség, mely a számtani egységtől a büntetési tétel legalacsonyabb tartamáig fennmaradt. 15. szám. g2 A Btk. 92. §-a első bekezdésének második rendelkezése az államfogházra nem terjedvén ki, ezen büntetési nem helyett pénzbüntetés az ítéletben nem állapítható meg. T. H. 45. sz. 1885. évi április hó 14-én. Elnök: Perczel Béla. Előadó: Manoilovich Emil. Hüntetöjogi Határozatok Tára. I. 3