Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

75 Az egy éven át tartó, férj és feleség módjára való együttélés (maritalis cohabitatio) a bizonyos alaki hibák miatt érvénytelen házasságot utóbb érvényre emeli (konvalidálja). A §. tehát az orvosolható semmiség egyik esetét szabályozza.11 Az egy évi házastársi együttélés révén mindazok az alaki hibák elvesztik ügyletérvénytelenítő hatásukat, melyeket a 43. §. szövege nem minősít a házasság minimális kellékének. Erre utal az „egyéb rendelkezés ellenére" kitétel (43. §. ut. mondat.). Orvosolható alaki hibák eszerint: 1. a polgári tisztviselő nem járt el tisztében;12 2. tanuk nem voltak jelen; 3. a házasságkötésre irányuló kijelentést feltételhez, vagy időhöz kötötték a felek. A §-nak az a szóhangzata, hogy „mint férj és feleség együttéltek" a házassági életközösség fogalmának megfelelő együttélést jelenti.13 A Ht. 43. §-a alapján indított semmiségi per során a Ht. 72. §. alapján a 98. §. megfelelő alkalmazásával akár kérelemre, akár a kir. ügyész indítványára, akár esetleg hivatalból elrendelt különélés a jogilag tekintetbe vehető együttélést megszakítja s így a maritalis cohabitatio lehetőségét kizárja.14 44. §. A 6. §. ellenére kötött házasság semmis.15 Nem semmis a házasság, ha azt megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása előtt a cselekvőképtelen fél cselekvőképtelenségének megszűnte után helybenhagyja.16 11 Szladits szerint (Magyar Magánjog általános rész 355.) itt egy folyamatos (successiv) tényállással van dolgunk, mely a konvalidálódás eldőltéig függő helyzetet teremt. 12 Ellenkező: Almási: 56. 13 A házassági életközösség fogalmát és tartalmát lásd a 77. és 80. §-oknál. 14 Lásd a 72. §. indokolását. 15 6. §.: „Cselekvőképtelen személy (127. §.) nem köthet házasságot." Az indokolás szerint a házasságot, mint jogügyletet semmisnek kell tekinteni, ha a házasulok valamelyike a házasságkötés idejében cselekvőképtelen volt. A házasság erkölcsi jellege is azt kívánja, hogy a cselekvőképtelen személy házassága a semmiség elvei szerint ítéltessék meg. „A házastársaknak adott megtámadási jog önmagában nem védi meg kellőleg azokat az érdekeket, amelyek főleg a gyermekkor, elmebetegség és gondnokság alá helyezés eseteiben a házassági akadály megállapításában elhatározók voltak." 16 A §. 2. bek. arra az esetre, ha a házasságkötéskor cselekvőképtelen fél még mielőtt házassága megszűnt, vagy érvénytelenné nyilváníttatott