Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

32 Szűkebb annyiban, hogy a Btk. idevonatkozó fejezetében felsorolt cselekmények közül a Ht.-ben megállapított „élet ellen törés" fogalma alá csak a gyilkosság (Btk. 278. §.) és a szándé­kos emberölés (Btk. 279., 280. §-ok), valamint ezeknek a kísér­lete esik. Az közömbös, hogy volt-e büntetőjogi megtorlás és ha nem volt, milyen okból maradt el? Tágabb annyiban, hogy a felsorolt bűntetteken kívül e foga­lom alá vonandó a párviadalnak az az esete is, amelyet a Btk. a szándékos emberölés bűntettére meghatározott büntetéssel sujt (Btk. 299. §.).41 Az közömbös, hogy az egyetértés a részességnek mely alak­zata, tehát a felbujtás, bűnsegély, tettestársaság42 fogalma alá eshetik, de legalább is psychikai bűnsegélynek kell lennie. Kö­zömbös az is, hogy volt-e büntetőjogi megtorlás és ha nem volt, milyen okból maradt el? A Ht. megfelelő rendelkezésének hiányában a házassági per bíráját a büntetőbíróság határozata nem köti.43 A §-ban meghatározott akadály ellenére kötött házasság semmis.44 Az akadály nem hárítható el. 14. §. Tilos házasságot kötni annak, aki ellen elmebetegség vagy jelekkel megértést is gátló siketnémaság okából indított gond­nokság alá helyezési eljárás van folyamatban, ha a) részére a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelt; vagy b) ellene a zárlat elrendeltetett; vagy c) a gondnokság alá helyezés még nem jogerős ítélettel ki van mondva. 41 Jancsó: 52. 42 Almási tévesen utal a bűnpártolásra, mert az nem részességi alak­zat, hanem járulékos, az elkövetett bűncselekményhez előzetes egyetértés nélkül kapcsolódó pártoló magatartás. Az élet ellen törés és az abban való egyetértés még el nem követett, elkövetés alatt álló bűncselekménybe való bekapcsolódást jelent, ez pedig csak a részesség valamelyik alakja lehet. 43 49. sz. J. E.H.: „A polgári bíróság az eléje vitt magánjogi igény el­bírálásánál nemcsak a büntetőbíróság felmentő ítéletének (az eljárást meg­szüntető határozatának), hanem elítélést tartalmazó ítéletének döntéséhez és ténymegállapításához sincsen kötve, kivéve, ha valamely különleges jog­szabálynál fogva a magánjogi igény érvényesítésének jogalapja, \itgy föl­tétele a büntetőbíróságnak elítélést tartalmazó ítélete." 44 Ht. 45. §. 1. bek.

Next

/
Thumbnails
Contents