Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])
32 Szűkebb annyiban, hogy a Btk. idevonatkozó fejezetében felsorolt cselekmények közül a Ht.-ben megállapított „élet ellen törés" fogalma alá csak a gyilkosság (Btk. 278. §.) és a szándékos emberölés (Btk. 279., 280. §-ok), valamint ezeknek a kísérlete esik. Az közömbös, hogy volt-e büntetőjogi megtorlás és ha nem volt, milyen okból maradt el? Tágabb annyiban, hogy a felsorolt bűntetteken kívül e fogalom alá vonandó a párviadalnak az az esete is, amelyet a Btk. a szándékos emberölés bűntettére meghatározott büntetéssel sujt (Btk. 299. §.).41 Az közömbös, hogy az egyetértés a részességnek mely alakzata, tehát a felbujtás, bűnsegély, tettestársaság42 fogalma alá eshetik, de legalább is psychikai bűnsegélynek kell lennie. Közömbös az is, hogy volt-e büntetőjogi megtorlás és ha nem volt, milyen okból maradt el? A Ht. megfelelő rendelkezésének hiányában a házassági per bíráját a büntetőbíróság határozata nem köti.43 A §-ban meghatározott akadály ellenére kötött házasság semmis.44 Az akadály nem hárítható el. 14. §. Tilos házasságot kötni annak, aki ellen elmebetegség vagy jelekkel megértést is gátló siketnémaság okából indított gondnokság alá helyezési eljárás van folyamatban, ha a) részére a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelt; vagy b) ellene a zárlat elrendeltetett; vagy c) a gondnokság alá helyezés még nem jogerős ítélettel ki van mondva. 41 Jancsó: 52. 42 Almási tévesen utal a bűnpártolásra, mert az nem részességi alakzat, hanem járulékos, az elkövetett bűncselekményhez előzetes egyetértés nélkül kapcsolódó pártoló magatartás. Az élet ellen törés és az abban való egyetértés még el nem követett, elkövetés alatt álló bűncselekménybe való bekapcsolódást jelent, ez pedig csak a részesség valamelyik alakja lehet. 43 49. sz. J. E.H.: „A polgári bíróság az eléje vitt magánjogi igény elbírálásánál nemcsak a büntetőbíróság felmentő ítéletének (az eljárást megszüntető határozatának), hanem elítélést tartalmazó ítéletének döntéséhez és ténymegállapításához sincsen kötve, kivéve, ha valamely különleges jogszabálynál fogva a magánjogi igény érvényesítésének jogalapja, \itgy föltétele a büntetőbíróságnak elítélést tartalmazó ítélete." 44 Ht. 45. §. 1. bek.