Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

28 A gyámhatóságnak az a megállapítása, hogy a szülő a beleegyezésben gátolva van, a házasság érvényességét még akkor sem befolyásolja, ha téves.26 10. §. A gyámhatóság a kiskorú meghallgatása nélkül nem határoz és kizárólag annak érdekét tartja szem előtt.27 A kiskorú érdekének megállapítása céljából a kiskorún kívül meg kell hallgatni a szülőket, a törvényes képviselőt s ha szükségesnek látszik a rokonokat, a másik jegyest, sőt idegenek is meghallgathatók, de a törvény rendelkezéséhez képest kizárólag a kiskoréi érdekei vehetők figyelembe. Ha mind a két jegyes kiskorú és nem ugyanazon gyámhatóság alá tartozik, úgy a házasság érvényéhez mind a két gyámhatóság beleegyezése szükséges. 11. §. Nem köthetnek egymással házasságot: a) vérrokonok egyenes ágon; b) testvérek; c) testvér testvérének vérszerinti leszármazó jávai; d) az egyik házastárs a másik házastársnak egyenes ágbeli vérrokonával, a házasság megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása után sem. Nem tesz különbséget sem a származás törvényes, vagy törvénytelen volta, sem az, hogy a testvéreknek mindkét szülője, vagy csak az egyik közös. A c) pont esetében a király az igazságügyminiszter előterjesztésére íelmentést adhat. Vérrokonok azok, akik egymástól (egyenesági rokonság), vagy nem egymástól, de közös elődtől származnak (oldalági rokonság) . Az olyan mostohatestvérek között, akiknek egyik szülője sem közös nincs vérrokonság s ehhez képest vérrokonsági akadály.28 20 52. §. ut. bek. 27 Lásd a 8. §-nál közölt 15.193/1896. évi Bm. sz. határozatot. 28 Bm. 15.782/1897.