Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

23 I. Kiskorúság a Ht. 8. §-a szempontjából. — II. A kiskorú törvényes képviselői. — III. A beleegyezés jelentősége. — IV. Beleegyezés alakja, ideje. — V. Gyámhatósági beleegyezés, jóváhagyás. — VI. A beleegyezésnek, jóváhagyásnak a 7. §. ut. bek. szerinti min. felmentéshez való viszonya. I. A Ht. 8. §-a szempontjából kiskorú mindenki, aki az általános magánjog szerint kiskorú, de kiskorúnak kell tekinteni azt is, aki csak önálló iparűzés folytán nyert nagykorúságot10 és azt a huszonnegyedik életévét meghaladottat, akinek kiskorúsága az 1877 :XX. t.-c. 28. §. b) pontjában meghatározott okból van meghosszabbítva.11 A §. rendelkezése nem vonatkozik a 12 éven aluli kiskorúakra.12 Az, hogy a kiskorú egyben fejletlen korú is, e §. alkalmazása szempontjából közömbös.13 II. A kiskorú törvényes képviseletéről a Gyámi törvény (1877:XX. t.-c.) 15., 21., 22., 23., 27. és 36. §-ai rendelkeznek.14 10 1877 :XX. t.-c. 5. §. (1. Ht. 130. §-t.). 11 A kiskorúság egyéb okból való meghosszabbításának a Ht. 8. §. alkalmazási körében jelentősége nincs. A kiskorúságnak az 1877.XX. t.-c. 28. §. a) pontjában foglalt okból (elmebetegség) való meghosszabbítása a Ht. 127. §-a szerint teljes cselekvőképtelenséget eredményez. 12 L. a 6. §-í. 13 L. a 7. §-t. 14 Törvényes képviselők sorrend szerint: 1. A törvényes és utólagos házasság, vagy királyi kegyelem által törvényesített kiskorú gyermek törvényes képviselője az atya (Gyt. 15. §.), ha az atyai hatalomtól jogerősen megfosztva nincs (Gyt. 22. §.) és nincs felfüggesztve az atyai hatalom gyakorlásától (Gyt. 23. §.), vagy maga is nem kiskorú (Gyt. 27. §.). Törvénytelen gyermek törvényes képviselője elsősorban a teljes korú anya (Gyt. 36. §.), ha az anya kiskorú, a gyámhatóság által kirendelt gyám. Örökbefogadó atya, illetve jöfökbefogadó anya csak abban az esetben törvényes képviselő, ha az örökbefogadás alkalmával a vér szerinti atya az atyai hatalmat, vagy a vér szerinti anya a törvényes gyámságot nem tartotta fenn magának (Gyt. 15. és 36. §-ok). 2. Atyai hatalmat gyakorló atya nemlétében az atyai hatalmat gyakorolt atya által szabályszerűen kinevezett gyám a törvényes képviselő (nevezett gyám, Gyt. 34. §.). Törvénytelen gyermekének az anya nem rendelhet gyámot. 3. Ha az atya kiskorú, vagy az atyai hatalom fel van függesztve, vagy meg van szüntetve, végül ha az atya meghalt és gyámot nem nevezett, mint természetes és törvényes gyám az anya a törvényes képviselő (Gyt. 35. §.). 4. Az anya után az atyai nagyatya, utána az anyai nagyatya, ezután a finembeli oldalrokonok unokatestvérekig bezárólag, mint törvényes gyámok a törvényes képviselők (Gyt. 39. §.). 5. Törvényes gyám hiányában a gyámhatóság rendel ki alkalmas gyámot, vagy eseti gondnokot (Gyt. 42. §.). A közgyám e minőségében a kiskorúnak nem törvényes képviselője.