Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

1>I III. A házassági akadályok egy része nem hárítható el, másik része elhárítható. El nem hárítható akadályok: 1. vérrokonság (kivétel: a testvér és a másik testvér vérszerinti leszármazója közötti vérrokonság), egyenesági sógorság (11. §0, 2. fennálló nem semmis házasság (12. §.), 3. házastárs élete ellen törés (13. §.), 4. gondnokság alá helyező eljárás (14. §.), 5. fennálló semmis házasság (21. §.), 6. a vélelmezett elhalálozási nap túlélése (22. §.). Az első három akadály semmiséget eredményező bontó akadály, az utolsó három akadály tiltó akadály. A többi akadályok mind elháríthatok (lásd az egyes házassági akadályok tárgyalásánál). 6. §. Cselekvőképtelen személy (127. §.) nem köthet házasságot. A Ht. alkalmazása szempontjából cselekvőképteleneket a 127. §. sorolja fel. Ez akadály alól nincs helye felmentésnek. A cselekvőképtelen házasságkötése semmis. Ha azonban a cselekvőképtelenség a házasság megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása előtt megszűnik és a korábban cselekvőképtelen házastárs helybenhagyja a házasságot, úgy a semmiség elenyészik, a házasság megkötésétől kezdődő hatállyal (ex tunc) konvalidálódik.3 Ha azonban egyúttal a Ht. 7., vagy 8. §-án alapuló megtámadási okok valamelyike is fennforgott, úgy a 6. §-on alapuló semmiség elenyészik ugyan, de a 7. és 8. §-okon alapuló megtámadás lehetősége fennmarad.4 Nincs hatálya a helybenhagyásnak, ha a felek között időközben az egyeneságbeli sógorság (11. §.), vagy az élet ellen törés (13. §.) akadálya merült fel. 3 Az orvosolható semmiség egyik esete. A semmiség még a 1.1. §. d) pontja és a 39. §. egyes rendelkezései ellenére kötött házasság esetében orvosolható. 4 L. 44. §. ut. bek.