Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

19 akadályok a bontóakadályok (impedimenta dirimentia)} A törvény II. fejezetében ezeket az akadályokat „nem köthet házasságot" kifejezéssel különbözteti meg a többi akadályoktól. A kevésbbé lényeges érdekek védelmére a törvény a tiltó akadályokat állította a házasságkötés elé. Az ezek áthágásával kötött házasság nem érvénytelen. A tiltó akadályokat a törvény „tilos házasságot kötni" megkülönböztetéssel jelöli. A bontó akadályok a velük megvédeni kívánt érdek jelentőségéhez képest: a) semmiséget, b) megtámadhatóságot eredményező bontó akadályok. Mindkét fajta bontó akadály ellenére létrejött házasság jogi természete megegyezik abban, hogy az akadály sikeres érvényesítése esetén a házasság érvénytelen és úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna (46. §. 2. bek. és 67. §. 2. bek.). (A semmiség és megtámadhatóság jogi természete közötti különbségről lásd a IV. fejezetet.). //. A) Semmiséget eredményező bontó akadályok: 1. cselekvőképtelenség (6. §.), 2. vérrokonság és egyeneságbeli sógorság (11. §.), 3. korábbi fennálló nem semmis házasság (12. §.), 4. a házastárs élete ellen törés (13. §.). B) Megtámadhatóságot eredményező bontó akadályok: 1. fejletlen kor (7. §.), 2. kiskorúság (24 éven, esetleg 20 éven aluli kor), illetve törvényes képviselő-, jogosult szülő-, gyámhatóság beleegyezésének, jóváhagyásának hiánya (8. §.). C) Tiltó akadályok: 1. gondnokság alá helyezési eljárás a Gy. t. 28. §. a) pontja alapján (14. §.), 2. gondnokság alatt állás a Gy. t. 28. §. b) pontja alapján, illetve gondnok beleegyezésének hiánya (15. §.), 3. kiskorúság (20 éven felül), illetve jogosult szülői beleegyezés hiánya (16. §.), 4. unokatestvéri viszony (17. §.), 5. örökbefogadó és örökbefogadott közötti viszony (18. §.), 6. gyám és gyámolt közötti viszony (19. §.), 1 Szladits a bontóakadályokat „érvénytelenítő akadályok"-nak nevezi. Ezt a törvénnyel ellenkező elnevezést a felbontási okoktól való megkülönböztetés indokolja.