Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

8 A bírói gyakorlat még a házassági ígéret megtartásának biztosítékául tényleg adott juttatást is semmisnek tekinti és in integrum restitutiora kötelez.20 3. §. Az a jegyes, aki az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépett, vagy a másik jegyesnek a visszalépésre alapos okot szolgáltatott, a másik jegyesnek és rokonainak a kötendő házasság céljából tett kiadások erejéig kártérítéssel tartozik és köteles azi, amit neki a másik jegyes vagy annak rokona a kötendő házasság okából ajándékozott vagy az eljegyzés jeléül adott, természetben visszaadni, vagy ha ennek helye nem lehet, értékét gazdagodása erejéig megtéríteni; a másik jegyes vagy annak rokona által a kötendő házasság okából részére tett ajándékozási ígéret pedig hatályát veszti. Az eljegyzéskor cselekvőképességében korlátolt jegyes kártérítéssel csak akkor tartozik, ha az eljegyzésbe törvényes képviselője beleegyezett. 725. sz. E. H.: A Ht. 3. §-a nem zárja ki, hogy az eljegyzésétől alapos ok nélkül visszalépő jegyes az általános magánjog szabályai szerint felelősségre legyen vonható azért a kárért, amit a másik jegyesnek a házasság ígéretével kapcsolatos egyéb cselekményével vagy mulasztásával okozott. — (4667/1927.) I. Az eljegyzés joghatása. — II. Felbontási okok, — III. A felbontás vagyoni következményei. — IV. Magánjogi kártérítés. — V. A kár bizonyítása. — VI. Korlátoltan cselekvőképes eljegyzésének felbontásából származó felelősség. I. A jegyesség jogi és erkölcsi tartalmú kapcsolat. A Ht. az eljegyzés jogi hatásai közül pozitív irányban csak a jegyesség felbontásában vétlen felet és rokonait megillető kártérítés kérdésével foglalkozik, de az eljegyzés jogi hatása: az 1886.-VII. t.-c. 21—23. §-aiban meghatározott okirati kényszer, a harmadik személyek érdekeit a jegyesek egymás közötti vagyonjogi szerződéseivel szemben védelmező ingyenességi vélelem, a tanuzási kötelesség alól való mentesség,21 stb. 20 Adott esetben a férfi a házassági ígéret megtartásának biztosítékául ingatlant adott jegyesének. A bíróság úgy döntött, hogy az ingatlant, bár azt már birtokába is vette a jegyes, a §. rendelkezése következtében meg nem tarthatja. (9184/1913. temesvári tábla.) 21 Pp. 299. §.