Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])
242 83. §. utolsó bekezdésében megállapított 10 éves ,,objectív" határidő.75 Kétség esetében „in favorem matrimonii" kell megállapítani a tudomásulvétel időpontját, tehát a házasság fenntartása érdekében kell az elévülési időt számításba venni.76 A házassági bontókereset magánjogi hatálya a Pp. 612., 134. és 147. §.2. pont 2. bekezdésében foglalt és egybevetett rendelkezéseire tekintettel a keresetlevélnek a bírósághoz való beérkezése időpontjában áll be.77 Ehhezképest a 6 hó utolsó napjaként ez a nap veeendő figyelembe. III. A 6 havi időmúlásra a Ht. nem alkalmazza az elévülés elnevezést s ezért jogi természete vitás lehet. A Ht. 83. §. annyit mond, hogy ez idő alatt lehet a Ht. ott felhívott szakaszaiban megállapított bontóok alapján a bontópert megindítani. A jogirodalom és a bírói gyakorlat az időmúlást hol elévülési, hol — pl. a 912. sz. E. H. indokolásában — keresetelenyésztő határidőnek nevezi. Az utóbbi elnevezés helyes, mert a 6 havi idöfolyásra általában az elévülésre, de különösen az elévülés nyugvására és félbeszakítására irányadó szabályok nem alkalmazhatók, mihezképest ez a határidő az ú. n. magánjogi jogvesztő, záros (praeclusiv) határidő.78 A Ht. maga is kerüli az elévüléssel kapcsolatos terminológiát és a 83. §. 2. bekezdésében arra az esetre, ha a házastársat a kereset megindításában erőhatalom vagy cselekvőképtelenség79 gátolná, — úgy rendelkezik, hogy az akadály tartamára a 6 havi határidő folyása úgy a házastársra, mint a törvényes képviselőre nézve „szünetel". A szünetelés — amit a bírói határozatok tévesen és gyakran ,felfüggesztés"-nek neveznek, — azt jelenti, hogy az időfolyás az akadály tartama alatt nem kezdődik meg, ha pedig az akadály beállta előtt megkezdődött volna, az akadály tartamára megakad, viszont az akadály megszűnése után „accessio temporis"-szal — a már lefolyt idő számításbavételével — tovább folytatódik. Lényegileg tehát az a helyzet, mint az elévülés nyugvásánál. 75 6224/1927., 4670/1929., 3888/1931., 994/1928., 8253/1928., 5595/1899., Ht. 115. §. 1. bek. és 145. §. 76 2800/1934. 77 994/1928. 7® Szladits: II. 365., I. 176. 79 Ez csak a Ht. 127. .§. szerinti cselekvőképtelenség lehet.