Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

230 idejűleg, de utólag a kötelességsértés elkövetése után is adható (utólagos hozzájárulás). Az utólagos beleegyezés abban különbözik a megbocsátástól, hogy előbbiben a tilos magatartáshoz való hozzájárulás, magáévátétel van, utóbbi az okozott sérelem miatti érzelmi megnyugvást, kiengesztelődést jelenti anélkül, hogy ebben az érzelmi lecsendesedésben a sérelmes magatartáshoz való akarati kapcsolódás volna felfedezhető. A részesség ugyancsak előzetes (reábírás, felbujtás) és egyidejű (társtettesség) lehet, utólag azonban be nem következhetik s így annak a Ht. 81. §. 1. bekezdése szerinti értelme sem foglalja magában a bűnpártolást.3 III. A beleegyezés szóval, vagy utaló magatartással (pl. eltávozás alkalmával csomagolásban való segítés,4 fuvaros fogadása5) fejezhető ki. A beleegyezés gyakran előforduló esete, hogy a házasfelek közös megegyezéssel megszakítják az együttélést. Az a megállapodás, hogy a házasfelek egymástól külön fognak élni, egymagában véve is kötelességszegés. Erre és az ebből eredő különélésre mint bontóokra éppen a 81. §. rendelkezése folytán egyik fél sem hivatkozhatik. Beleegyezésnek tekintette a Kúria adott esetben a házastársnak azt a nemleges magatartását is, hogy házastársának elköltözése ellen nem tett kifogást.6 A különélésbe való beleegyezést adott esetben abból következtette a Kúria, hogy a házastárs a visszautazás költségeinek megküldését kilátásba helyezte és távollevő házastársát kérte, hogy igyekezzék pénzt szerezni és megtakarítani.7 A részesség kölcsönös veszekedés, tettleges bántalmazás kapcsán fordul gyakran elő, amikor a házastársak egymás felingerlésével részesei a kötelességsértésnek.8 3 Almási (154.) szerint a Ht.-ben a részesség fogalma tekintetében is a magánjogi tilos cselekményekre vonatkozó elvek az irányadók, nem pedig a büntetőjog elvei. Bármennyire helyes is azonban a magánjogi tilos cselekményeket a Ht. szempontjából a büntetőjogi deliktumoktól megkülönböztetni, a részesség fogalma a véghezvitelben való részvételt jelenti s így fogalmi képtelenség pl. a bűnpártolást a részesség fogalmi körébe vonni, mert a bűnpártolás fogalma szerint a már befejezett deliktumra vonatkozó pártoló magatartás, szemben a befejezés előtti, cselekvés folyamata alatti elősegítő magatartással, mely csak a részesség valamelyik alakzata lehet. A bűnpártolás pedig akkor is a Ht. 81. §. 1. bekezdése alá vonható, ha nem tekintjük részességi alakzatnak. * 1323/1929. 5 4365/1936. 6 3481/1934. 7 5356/1934. 8 4353/1934.