Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

227 hetövé az elkövetett kötelességsértést, mert a menthetőségi ok nem a betegség, hanem az ennek következtében fellépett öntudatcsökkenés, indulatkitörésre való hajlamosság, csökkent megfontolási, mérlegelési képesség, tehát a szándékot hiányossá tevő ok. Ez álláspontját a kir. Kúria a süketnéma531 és a hadirokkant532 ügyében fejtette ki. 2. A szándék hiányosságát a bontást kérő házastárs kötelességsértései is előidézhetik. A bontást kérő kötelességsértései ugyanis olyanmérvű elkeseredett, izgatott lelkiállapotot,533 jogos felháborodást,534 stb. idézhetnek elő, amelyben a megfontolás és mérlegelési képesség csökkent s amelyet nagyfokú idegesség, logikahiány, indulatkitörésre való hajlamosság jellemez. A bontást kérő magatartása által kiváltott ilyen lelkiállapotban elkövetett kötelességsértések is menthetők a szándék hiányosságával.535 E vonatkozásban a következő szabályok az irányadók: a) A szándék hiányossága csak akkor teszi a bontást kérő házastárs kötelességsértése által előidézett lelkiállapottal menthetővé a kötelességsértéseket, ha az egymással okozati összefüggésben levő kötelességsértések egyidejűek, vagy legalábbis nincs közöttük olyan időbeli távolság, amely mellett feltehető, hogy a bontást kérő kötelességsértésének a házastársra gyakorolt hatása megszűnt.536 531 3384/1929. 532 1313/1927., 5244/1929. A süketnémát állapotával együttjáró lobbanékony természete sem mentesítette a feleségének megverésével elkövetett kötelességsértés következménye alól. A hadirokkant esetében a Kúria kifejtette, hogy ez az állapot még a másik fél által fellobbantott indulat mellett sem teszi teljesen menthetővé a tettleges bántalmazást, más esetben testi sértést. 333 8061/1925., 5924/1926., 2723/1928., 115/1932., 1239/1932. 534 2647/1926., 4137/1927., 3397/1932., 423/1934., 3300/1934., 5984/1934. 535 E tétel szabályként való elfogadása nem áll ellentétben azzal az elvvel, hogy az egyik házastárs kötelességsértése nem jogosítja fel a másik házastársat kötelességsértések elkövetésére és nem áll szemben a culpae compensatio kizártságának szabályával sem, mert a menthetőség elvei más nézőpontból szemlélendők és az említett szabályokat minden vonatkozásban tiszteletben tartják. 338 Nem volt menthető például a feleségnek az a ténye, hogy a jogos okból (megveretés miatt) való elhagyást követően egy évvel írt férjéhez rágalmazó tartalmú levelet (6460/1927.). E vonatkozás mutatja meg a menthetőség és feldúltság hiánya, mint házasságjogi fogalmak közötti különbséget. E fogalmakat a jogterületet kevésbbé ismerők eredményük azonossága következtében könnyen összetéveszthetik, ?zért is, mert a döntésnél mindkét vonatkozásban a bontást