Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

224 A férj idegen nővel férjhez nem illő magatartást tanúsított, — a feleség idegen férfiakkal szemérmet sértő módon végzett nemi érintkezést.519 A férj nem gondoskodott a különélés alatt gyermekükről, — a feleség idegen férfiakkal nemileg érintkezett.519 A kölcsönös vétkesség elbírálásánál súly fektetendő arra is, hogy melyik házasfél kezdeményező vétkes magatartása vezetett az életközösség megbomlasztására. A családfenntartó kezdeményező vétkes magatartása különösen ott eshetik súlyosabb elbírálás alá, ahol a családban eltartásra szoruló gyermekek vannak. Kölcsönös hűtlenség esetén a Kúria rendszerint annak a házasfélnek a magatartását tekinti súlyosabb beszámítás alá esőnek, aki időbelileg korábban kezdte meg a házassági hűséget sértő viszonyt.520 Az időbeli elsőbbség különösen olyankor jön figyelembe, amikor az egyik házasfél még a házassági együttélés alatt kezd meg nem engedett nemi viszonyt és emiatt szűnik meg a felek között az életközösség.521 G) SZÁNDÉK, MENTHETŐ KÖTELESSÉGSÉRTÉS . I. A szándék fogalma és jelentősége. — II. A szándék hiányosságai: 1. Betegségek, beteges állapotok. — 2. A bontást kérő házastárs kötelességsértése által előidézett korlátolt beszámítási képesség. — III. A bontást kérő által tudatosan előidézett kötelességsértés jelentősége. — IV. A 81. §. szabályának hatása. — V. A menthetőség hivatalból alkalmazandó. — VI. Menthetőség és nem súlyos házastársi kötelességsórtés viszonya. 518 84/1934., 224/1934. 519 1574/1934. 520 2181/1934., 2618/1935. 521 Egységes elvi alapot olyan vonatkozásban megállapítani, hogy súlyos házastársi kötelességsértés esetén is mikor tekinthető a feldultságnak a Ht. 80. §. utolsó bekezdése szerinti fogalma megvalósultnak, az ismertetett gyakorlat alapján vajmi nehéz. Különösen azért nehéz ez, mert a Ht. a legintenzívebb egyéniesítést írja elő a házassági per bírája számára. Ez okból két egyenlően elbírálható, 80. §-ra alapított bontóper teljesen azonos ténybeli előfeltételek mellett sincs. Ezért legfeljebb fenti irányelvek emelhetők ki a legfelsőbb bíróság 80. §-sal kapcsolatos gyakorlatából. — Almási (Családi Jog 223.) ezeket az irányelveket a bírói gyakorlatban úgy látja érvényesülni, hogy a sértett felet jogellenesen támadó cselekmények közül a sértett fél személyiségi jogát és ennek intézményes kiágazásait: a sértett házasfél egészségét, testi épségét, életét támadó cselekmények a házasfelek egyéni életviszonyainak figyelembevétele ellenére is szinte egyformán a házasélet feldúltságát okozó tilos cselekményeknek minősülnek, szemben azokkal, melyek a házassági életközösségnek céljait érintik, azokat veszélyeztetik. A tevőleges cselekmények inkább idézik elő az életközösség feldulását, mint az abbanhagyások.