Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

212 tartás kisebbfokú elhanyagolása421 e társadalmi osztályok tagjainak általános felfogásához képest nem feldultságot előidéző súlyú megsértése a házastársi kötelességnek.) Ez a különbségtétel azonban főleg azoknál a házastársi kötelességsértéseknél indokolt, melyek a vétlen házasfél társadalmi megbecsülését sértik. Természetesen emellett az általános erkölcsi értékelés eredményei sem mellőzhetők, így különösen valamely cselekmény büntető jogszabállyal való sujtottsága, ami minden társadalmi osztály keretén belül egyforma hatással bírálandó el. Ha a házastársak a házasságkötés előtt különböző társadalmi osztályhoz tartoztak, úgy a házaséletben az alacsonyabb társadalmi réteghez tartozó házastárs köteles alkalmazkodni a másik fél magasabb erkölcsi felfogásához,422 mihezképest a kötelességsértés alanyi súlya a magasabb erkölcsi felfogás szemszögéből nézve bírálandó el. A Kúria felfogását a következő jogeset világítja meg: a férj mezőgazdasági munkás, a feleség középosztály tagja volt. A férj a szőlőben dolgozó leányokat ölelgette, fogdosta, ami társadalmi osztályának felfogásához képest nem lenne súlyos kötelességsértésnek minősíthető, még kevésbbé eredményezhetne feldultságot. A középosztályból származó feleség erkölcsi felfogását azonban súlyosan sérti e viselkedés, a feldultság megállapítására tehát alkalmas. 2. A házastársak műveltségi foka a kötelességsértés alanyi súlyának elbírálásánál lényeges tényező, de szerepe van a tárgyi súly megítélésénél is, mert eldöntheti azt a kérdést is, hogy a bontást kérő házastárs ellenfele ismerte-e a kötelességsértés súlyosságát.423 Adott esetben a Kúria a feleség alacsony műveltségi fokára való tekintettel nem találta alanyilag súlyosnak a veszekedés hevében elhangzott tárgyi értelemben igen súlyos szóbeli sértéseket.424 3. A feldultság eldöntésénél a legfontosabb tényező a házastársak lelkisége. Ennek megismerése céljából fel kell deríteni, hogy a bontást kérő fél a maga részéről hogyan fogadta a kötelességsértést, mi421 696/1930. 428 5082/1931. Almási a 11. sz. E. H.-ra való utalással — mely a nő közszerzeményi igényét a férjnek a házasságkötés idején fennállott személyi állapota szerint dönti el — különböző társadalmi osztályokból származás esetén, a férj házasságkötéskori társadalmi állását veszi alapul abban a tekintetben is, hogy melyik fél társadalmi osztályának erkölcsi felfogása legyen irányadó az olyan házastársi kötelességsértéseknél, melyek a társadalmi megbecsülést befolyásolják. L. Családi Jog 224. old. 84. jegvzet. «23 4557/1933. 424 2847/1937.