Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

201 is kötelességsértés, így a házastárs leköpése;345 a házastárs fényképének sértő célzattal a szemétdombra dobása,346 stb. A kisebb súlyú, illetlen, ízléstelen viselkedés, mint pl. a köszöntés elmulasztása;347 a házastárs által küldött levél el nem fogadása — nem súlyos házastársi kötelességsértés. (Amikor azonban a különélőnek nem tekinthető, tengeren túlon tartózkodó férj levelének átvételét tagadta meg a feleség, magatartásával súlyosan megsértette a kölcsönös tisztelet kötelességét.)348 f) Abban a kérdésben, hogy a bírói és közigazgatási eljárás kapcsán tett sértő állítások, felhozott sértő adatok bontóper alapjául érvényesíthetők-e, a helyes álláspont az, hogy a bírói, közigazgatási eljárás folyamán módot kell nyújtani a feleknek arra, hogy mindazokat a tényállításokat megtehessék, amelyeket kereseti kérelmük megalapozására, perbeli védekezésük céljából, vagy a közigazgatási eljárás folyamán a keresettel, védekezéssel, eljárással, szükségszerű összefüggésben érvényesíteni kívánnak.349 Ez a jog azonban nem szolgálhat olyan sértések oltalmára, melyeket a jogérvényesítés, vagy a védekezés jogával mentem nem lehet. Súlyosan sérti tehát a kölcsönös tisztelet és megbecsülés kötelességét az a házastárs, aki a bírói vagy közigazgatási eljárás folyamán házastársának jóhírnevét. megbecsülését veszélyeztető adatokat nyilván szükségtelenül és tudatos rosszhiszeműséggel hoz fel.350 (Pl. a férj az ellene indított ideiglenes nőtartási perben kivétel nélkül a házasságkötés előtti időből származó olyan tényekkel védekezett, melyeknek a nőtartás kérdésének elbírálására semmiféle befolyásuk nem volt s ezekkel feleségét női becsületében szükség nélkül súlyosan sértette, holott e tények még arra sem voltak alkalmasak, hogy valószínűsítették volna, hogy a férjnek a feleség házasságkötés utáni tisztességes magatartásában oka van kételkedni.351 A feleség, a bontóperben anélkül, hogy az ügy érdekében állott volna — tehát nyilvánvalóan ártási szándékból — azt a valótlan állítást tette, hogy férje egy más személy elleni polgári perében a tanukat hamis vallomásra igyekezett reábírni s ezért pénzt is ígért nekik.)352 A kérdés elbírálásánál tehát nem az a döntő szempont, hogy a felhozott támadó, vagy védekező tényállítás bizonyítása sikerült-e, vagy nem, hanem az, hogy a tényállításra a védekezés, vagy a támadás céljából komoly szükség volt-e? A felhozott tény345 2610/1928. 346 354/1928. 347 5537/1928. 348 8297/1930. 349 3501/1935., 5719/1937. 350 2533/1934. 351 110/1930. 352 3136/1933.