Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])
155 visszahívás,170 bontóper folyamán a visszafogadás kijelentése,171 községi elöljáróság közbenjöttével való visszahívás.172 A kiengesztelési szándék őszinteségének és komolyságának hiányára következtetett a Kúria abból is, hogy a kiengesztelésre hivatkozó egy nővel fenntartott bizalmas összeköttetését felesége felhívása ellenére sem szüntette meg,173 teljesen alkalmatlan lakásba hívta házastársát s amikor idegenek a lakás alkalmatlanságára figyelmeztették, azt a kijelentést tette, hogy közömbös milyen a lakás, a fő az, hogy éppen csak legyen lakás s hogy ezt a lakást is csak az ideiglenes nőtartási perrel kapcsolatban kapott tanácsra bérelte ki,174 ügyvédjének már a kiengesztelés megkísérlése előtt megbízást adott a 77. §. a) pontján alapuló eljárás megindítására,175 a kiengesztelési kísérlet idején is ágyassági viszonyt tartott fenn, házastársát megelőzőleg a házasság felbontására akarta reábírni és csak akkor kísérelte meg a kiengesztelést, amikor előzetesen már két bontóperben és az ideiglenes nőtartási perben is pervesztes lett,176 feleségét ennek visszatérése után jelentéktelen okból ismét kiutasította.177 A kiengesztelési kísérletnek a most ismertetett jogi hatálya nincs, ha az elkésett, tehát olyan időben történt, amikor az elhagyott házastárs javára a Ht. 77. §-a szerinti bontóok teljes tényállása már megszületett.178 Nem illeti meg az elhagyót a kiengesztelésre való jogosultság, ha kötelességsértése olyan súlyos, hogy azt az élet felfogása szerint elhagyott házastársa nem tartozik megbocsátani.179 Hogy az elhagyó által megvalósított kötelességsértést az elhagyott mikor tartozik megbocsátani, azt az általános szabályok szerint kell megítélni. 170 4232/1927. 171 2540/1929. 172 2060/1928., 8461/1931., 2878/1930. Az ilyen közeledés nélkülözi a bensőséget és közvetlenséget. L. még a 2291/1928., 7966/1928., 3161/1929., 5982/ 1929., 3273/1934., 4426/1934. Ha az elhagyó az életközösség megszüntetésén kívül is valósított meg megbocsátás alá eső kötelességsértést, úgy a bírói gyakorlat szerint méltán várhatja el a megbántott hitves az őszinte bocsánatkérést. 173 3818/1934. 174 3273/1934. 175 3129/1932. 176 2964/1925. 177 2408/1932. Egyetlen esetben a kir. Kúria abból a körülményből állapította meg a kiengesztelési kísérlet őszinteségének és komolyságának hiányát, hogy a férj a tárgyaláson kijelentette, hogy az előzményekre való tekintettel most már nem hajlandó feleségével az együttélést megkezdeni, illetve felvenni és vele kibékülni. (8226/1929.) 178 1466/1933., 1497/1933. 178 L. a 727. sz. E. H.-t.