Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

XI A moralstatisztika szempontból ebből csak kedvezőtlen következtetéseket lehet levonni. Ezek a számadatok döbbentették meg a magyar közélet egyes kiválóságait, akik a családi élet ily nagymérvű megbomlásában — az egyke és az egyse mellett — nemzeti veszedelmet látnak. E nagy számok tükrében a magyar bírói gyakorlat a házasságok felbontása tekintetében túl enyhének mutatkozik. E megállapítás helytállóságát támogatja az igazságügyi kormány intézkedése az ügyész közreműködése tekintetében. A gyakorlatban azonban az ügyész jelenléte a fellebbezési jog gyakorlásának elmaradása folytán a bontások eredményén mit sem változtatott.7 A statisztikai eredmények teljesen igazolják a szerzőnek is azt a nyilt állásfoglalását, hogy az alsóbíróságok a H. T. rendelkezéseit az egyes esetek eldöntésénél túlenyhén kezelik. Ebben a tekintetben a bíró a törvényhez kötöttség (1869: IV. t.-c.) elvét kell, hogy szem előtt tartsa. A törvény a viszonylagos bontóokok elbírálásánál a mértéket: a feldultságot a bíróra bízza, azonban a bíró a mértéket a családerkölcs védelméhez és a nemzet magasabb céljaihoz kell, hogy szabja. A törvény célkitűzése és rendelkezései a mai kor követelményei szempontjából sem anacronisticusok. A törvény számolt a társadalom időnkénti felfogásának hullámzásával is, de kijelentette: a házasság intézményét a magánakarat időnkénti hullámzásának alárendelni, sem a társadalmi, sem a családi élet erkölcsi alapjával össze nem egyeztethető. Emez elvi szempontok döntik el, hogy a H. T. rendszerét tágítólag alkalmazni nem szabad. A H. T. elvi alapjainak és célkitűzésének szigorú szemmel tartása mellett megállapíthatom, hogy szerző értékes munkával szolgálja azt az irányt, hogy a törvény szelleme a mai társadalmi viszonyokhoz szabottan jusson minél teljesebben érvényre. A Kúria döntéseinek elvi állásfoglalását helyes jogászi érzékkel ismeri fel és a törvény szelleméből szabatos jogászi tudással értelmezi. A Kúria döntései e feldolgozásban helyes megvilágításban kerülnek a jogászközönség elé. Az eljegyzéssel kapcsolatos jogszabályokat szerző nagy gondossággal dolgozta ki. 7 Ugyanezt állapítja meg dr. Szél Tivadar: A budapesti házasságok. — Statisztikai közlemények. 86. kötet, 4. füzet. — Dr. Szél szerint a bontásokra annak is emelő hatása volt, hogy az 1907:XVII. t.-c. a Kúria tehermentesítése céljából mellőzte a status perekben a hivatalból való felterjesztést. — A statisztikai adatokat a fenti munkából vettem.