Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

131 c) A holttá nyilvánított házastársa akkor követhet el házasságtörést, ha a holttányilvánított életbenlétéről tudomása van, feltéve, hogy az életközösség nem tekinthető megszakítottnak.37 d) Agytól és asztaltól elválasztott házastársak a Ht. 76. íjban meghatározott házasságtörést nem követhetik el.38 5. Házasságtörés csak szándékos cselekménnyel valósítható meg. Házasságfelbontási rendszerünk a vétkesség elvén alapul és a vétkesség alakzatai (szándék és gondatlanság) közül is a szándékot tekinti a törvényben megállapított tényállás megvalósításánál a bontóok egyik alkatelemének. A szándék elemei: az egész tényállást átfogó, együttesen jelentkező tudat és akarat. A házassági hűség legsúlyosabb megsértése: a házasságtörés csak akkor a 76. §-ban meghatározott bontóok, ha a házasságtörő házastársban megvan a tudata annak, hogy házasságtörést követ el és akarata erre, tehát házastársától különböző személylyel való nemi érintkezésre irányul. misnek, illetve érvénytelennek nem nyilváníttatik", amivel congruens a Ht. 12. §. 1. bekezdése szerinti semmiséget szülő bontó akadály (fennálló, nem semmis házasság). Ez a felfogás a semmis házasságok fennállása alatt elkövetett házasságtörés tekintetében nem helyes. Utalok e tekintetben a semmis házasság kapcsán a Ht. 46. §-nak értelmezése tekintetében már kifejtettekre, itt pedig különösen arra, hogy a fennálló semmis házasság a Ht. 21. §-a szerint csak tiltó akadálya az újabb házasságkötésnek. Az ennek ellenére kötött újabb házasság érvényes, amiből következik, hogy nem lehet olyan értelemben materialiter fennállónak tekinteni, mint a megtámadható házasságot, melyet a Ht. 12. §-a semmiséget eredményező bontó akadályul vet az újabb házasságkötés elé, mindaddig, amíg a törvény 67. §. 1. bek. szerinti időpontig érvényesnek kell tekinteni. Bírói gyakorlat nincs. Lényegében ez az álláspontja Vaunknak is, 1. Jogi Lexikon IV. 116. 37 L. Angyal: Szemérem elleni bűntettek és vétségek (107.). Az életközösség a házasságtörés folytán kell, hogy megszakadjon a gyakorlat szerint. 38 Az ágytól és asztaltól elválasztott házastársak között a házassági viszonyból folyó jogok és kötelességek tartalmukat veszítették. Az, hogy a felek a Ht. 106. §. szerint bármikor visszaállíthatják a házassági életközös séget, e vonatkozásban nem jelent semmit, mert bár fennáll még a házassági kötelék, az a Ht. 104. és 105. §-oknak rendelkezéséből kitetszően már inkább csak névleges, életközösség nincs. Az egyik, még a vétlen házastárs sem követelheti a másiktól az együttélés újbóli megkezdését. Az ilyen elválasztás a nő- és gyermektartást és a vagyonjogi viszonyokat illetően is nagyrészben egyenlő hatályú a felbontással; az elválasztó ítélet jogerőre emelkedése után 2 év elteltével bármelyik fél kérheti az ítéletnek bontó ítéletté való átváltoztatását, úgy, hogy a házasságból minden lényegét tevő tartalom hiányzik s ha a házastársi hűség megőrzése kötelező is, a kötelesség megszegése az ismertetettek folytán nem lehet a 76. §-ban és a bírói gvakorlatban meghatározott feltétlen bontóok. (L. Vavrik: Jogi Lexikon VT. 114.).