Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

127 Abból, hogy a semmis házasságot megszűnése, vagy semmisé nyilvánítása után úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna, holttányilvánítás esetében pedig a korábbi házasság az újabb házasságkötés folytán szűnik meg, — következik, hogy ha a későbbi házasság semmis, úgy a korábbi hatályban fennmarad.18 A holttányilvánítást követő újabb házasság akkor is megszünteti a korábbi házasságot, ha az új házasság megtámadható, sőt akkor is megszűntnek tekintendő, ha az új házastársak valamelyike azt a holttányilvánított életbenléte miatt tévedés címén tényleg megtámadja és a megtámadás eredményre vezet.19 75. §. A házasság csak bírói ítélettel és csak a 76—80. §-okban foglalt okokból bontható íel. A. sz. E. H.: Házassági bontóperekben a bíróság hivatalból bontóokot nem állapíthat meg. (9307/1905.) A szakasz rendelkezése kizárja, hogy a házasfelek a házasságot bírói út mellőzésével jogügyleti úton, közös megegyezéssel felbontsák.20 18 L. a törvény indokolását. 19 A holttányilvánított az új házasságot nem támadhatja meg. Lásd Ht. 54. §. f) pontját. A holtnak nyilvánítottnak és házastársának új házasságára 1. a 97.000/ 1934. Bm. sz. rendeletet (tévesen 90.000.). 20 Az 5166/1919. M. E. sz. rendelet e szabályt kivételesen áttöri. E rendelet úgy intézkedik, hogy azokat a házasságokat, amelyeket a tanácsköztársaság idejében a rendes bíróságok működésének szünetelése alatt felbontottak, bár a felbontás a házasfelek megegyezése alapján történt is, — a 4038/1919. M. E. sz. rendelet 4. §-a értelmében fennállónak kell tekinteni, hacsak a házasság, új házasság kötésével vagy a törvény értelmében egyéb okból meg nem szűnt. Ha azonban az ilyen felbontás közös megegyezés alapján történt és a házasíelek azóta állandóan különválva élnek, ezen az alapon bármelyik házasfél a rendelet életbelépésétől (1919. okt. 12.) számított hat hónapon belül a kölcsönös hűtlen elhagyás miatt kérheti házasságának bírói felbontását. A bíróság a házasságot csak abban az esetben bontja fel, ha a tárgyaláson mindkét fél megjelenik. A tárgyalás csak arra terjed ki, hogy a felbontásnak fentebb ismertetett feltételei megvannak-e, s a felek nem külföldiek-e, illetve nem olyan külföldi állam honosai-e; mely állam a magyar bíróság házasságbontó ítéletét nem ismeri el hatályosnak. A bíróság egyik felet sem nyilvánítja vétkesnek, az ítélet kihirdetésével nyomban jogerőre emelkedik. E kivételes rendelkezést a tanácsköztársaság idejében keletkezett állapotok felszámolásának szüksége indokolta. 1919. márc. 25-én ugyanis a „forradalmi kormányzótanács" az alábbi rendeletet bocsátotta ki: Rendelet a házasságkötésről. Forradalmi kormányzótanács VIII. sz. rendelete.