Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

119 tozik a semmiségi, vagy megtámadási per keretébe, mert a vélt házasságból származó vagyoni és személyi igények kifejezett érvényesítése nélkül ezek a perek kizárólag az érvénytelenségre vonatkoznak, a vélt házasság jogkedvezménye pedig csak enyhíti, illetve kizárja az érvénytelen házasság káros személyi vagy vagyonjogi következményeit. A házassági per bírája tehát legfeljebb megállapíthatja az érvénytelenségi per alapjául szolgáló tényállás kapcsán a felek, illetve az egyik házasfél jóhiszeműségét, ez a megállapítás azonban egy később indítandó vagyonjogi per bíráját nem köti, amikor e későbbi perben az érvénytelenség következményeit kell levonnia.183 kérdésnek eldöntése, hogy „a megtámadott házasság érvénytelenítése után a névviselés, végleges nőtartás és más házassági vagyonjogi igény megilleti-e a feleséget, vagy sem az érvénytelenítési perben hozott határozat jogerőre emelkedése után folytatandó eljárásra tartozik, melynek során döntendő el, hogy a volt házastársat a vélt házasság jogkedvezménye megilleti-e, vagy sem", ez azonban csak eseti döntés, mely nem emeli ki az elvi szempontokat. 183 7557/1928.