Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

106 ról a hivatalos értesítést elkésve nyeri, vagy pedig a megtámadási keresetnek a benyújtásában oly okok akadályozzák, amelyek a határidő folyását nem akasztják meg. Ilyen esetekben a gyámhatóság mulasztása a házastárs érdekeire könnyen sérelmes lehet. Ennek elhárítása végett vált szükségessé, hogy olyan esetben, midőn a házasság megtámadhatósága a 8. §-ban megkívánt beleegyezés, illetve jóváhagyás hiányán alapszik, azon idő alatt, míg a megtámadási jog az 56. §. b) pontja szerint a gyámhatóságot illeti meg, ez a jog a házastárs kiskorúsága alatt az érdekeinek oltalmára hivatott ama törvényes képviselőjének vagy szülőjének is megadassák, aki a házasságkötéshez beleegyezését sem előzőleg, sem utólag még nem adta meg. Jóllehet tehát a 8. §. ellenére kötött házasság megtámadására az 56. §. b) pontja a fejlett korát elért kiskorú házastársat, és addig, míg a beleegyezés vagy jóváhagyás nélkül házasságra lépett házastárs teljes korát el nem érte — a gyámhatóságot jogosítja fel, — feltételes hatállyal megtámadhatja a házasságot a beleegyezés, illetve jóváhagyás hiányából a törvényes képviselő vagy szülő is, aki a szükséges beleegyezést a házassághoz még nem adta meg, ha a gyámhatóság a megtámadással nem élt, de a törvényes képviselő vagy szülő megtámadását törvényes határidőn belül magáévá tette. Ezzel a magáévá tétellel azonban a törvényes képviselőnek vagy szülőnek a kereset beadásához való joga, amint ezt a m. kir. Kúria P. III. 7289—1927/41. sz. alatt meghozott ítéletében is kifejtette, feltétlenné válik. Vagyis ebben az esetben a megtámadásnak ugyanolyan joghatálya van, mintha a házasságot a gyámhatóság támadta volna meg. Nyilván téves tehát a fellebbezési bíróságnak a Ht. 59. §-ához fűzött az a jogi érvelése, hogy a törvényes képviselőnek vagy szülőnek csak a megtámadási kereset benyújtására van meg a perképessége, amint azonban az árvaszék a megtámadást magáévá tette, felperesként már az árvaszék lép be a perbe s ezzel egyidejűleg a törvényes képviselő vagy szülő perbeli jogés cselekvőképessége megszűnik, mert a felhívott törvényhely a törvényes képviselőt vagy szülőt nemcsak a kereset benyújtására, tehát egyes perbeli cselekményre, hanem a per vitelére jogosítja fel és a gyámhatóság beleegyezését csak a per előfeltételeként szabja meg. A Pp. 653. §-ának intézkedései is a Ht. 59. §-ának rendelkezéseivel vágnak egybe, — mert az előbb felhívott törvényhely első bekezdése azt célozza, hogy ha akár a törvényes képviselő, akár a szülő, akár a fejlett korát elért kiskorú indítja meg a megtámadási keresetet — arról a gyámhatóság a kereset egy példányának megküldése útján hitelesen nyerjen értesülést. A szakasz második bekezdése pedig a törvényes képviselő vagy