Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])
162 vatalos tudomására jutott; a házastársra nézve, amely napon fejlett korát elérte; b) a 8. §. ellenére kötött házasság esetében a gyámhatóságra nézve attól a naptól, amelyen a házassági megkötése hivatalos tudomására jutott (58. §.); a házastársra nézve, amely napon a házasságot kötötte, ha pedig ekkor még fejletlen korú volt, amely napon fejlett korát elérte; c) az 53—55. §-ok eseteiben attól a naptól, amelyen a házastárs a kényszer hatása alól felszabadult, a tévedést vagy megtévesztést felismerte. 909. sz. E. H.: Ha a felperes keresetében ugyanazon az alapon kéri a házasság érvénytelenítését, mint amelyre a bontókeresetét is fektette, úgy utóbb a per folyamán a házasság érvénytelenítésére módosított kérelem, vagyis az ennek alapjául szolgáló ok elévülésére a kereset indításának a napja a döntő és nem az az időpont, amelyben a felperes a kereseti kérelmet módosította. (2012/1932.) 910. sz. E. H.: A házasságnak a másik házastárs elmezavara miatti megtámadása esetében a megtámadás határideje attól az időtől fogva számítandó, amikor a betegség gyógyíthatatlansága a házasságot megtámadó fél tudomására jutott. (3256/1928.) I. Az utólagos beleegyezésre jogosult törvényes képviselő, vagy szülő tudomásának jelentősége. — II. A tudomásszerzés időpontja tévedés és megtévesztés esetében. — III. Bontókeresetről megtámadási keresetre való áttérés. I. Az 58. §. azon rendelkezése folytán, hogy a gyámhatóság tudomásával egyenlő hatályú az utólagos beleegyezés adására jogosult szülő, vagy törvényes képviselő tudomása, abban az esetben, ha a törvényes képviselő vagy szülő előbb értesül a házasságkötésről, mint a gyámhatóság, a gyámhatóság megtámadási ges. Ugy a köz-, mint a magánérdekkel ellenkeznék, ha a házasság érvénybenmaradása tekintetében hosszabb időn át bizonytalanság uralkodnék. Olyan esetekben, midőn a házasság fennállása kizárólag az egyik házasfél akaratától függ, erkölcsi szempontból sem igazolható, hosszantartó bizonytalan helyzetben a másik felet a házastársi kötelességek teljesítésére kötelezni. A megtámadási jog gyakorlásának időbeli korlátozása a megtámadásra jogosult házastársra nézve sérelmes nem lehet, mert a határidő sikertelen lefolyásából joggal lehet arra következtetni, hogy az, akinek akarata a házasság érvénye kérdésében döntő, a házasságot megtámadni nem kívánja." (Indokolás.)