Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

98 aminek következtében a nő is külföldi állampolgárrá vált és az országból kiutasították. A nem nemes szülőktől való származás nem lényeges személyi tulajdonság.134 Az sem érvénytelenítési ok, hogy a feleség elvált asszony volt, s ezt a házasságkötéskor elhallgatta.135 III. A §. második bekezdésének rendelkezése következtében a megtámadási perben vizsgálni kell, hogy a megtévesztett házastárs az érvénytelenítés alapjául felhozott tény ismeretében megkötötte volna-e a házasságot s ha a vizsgálat eredményéből alaposan feltehető, hogy a házasságkötés megtévesztés nélkül a fennforgó hiba ismeretében is megtörtént volna, úgy a keresetet el kell utasítani. Azt a kérdést, hogy az érvénytelenítési okul felhozott személyi tulajdonság mennyiben befolyásolta volna a megtámadással élő házasságkötési szándékát, nem a felek társadalmi állása, hanem lelki tulajdonságuk és erkölcsi érzésük dönti el.136 Ebből kiindulva kell tehát elbírálni, hogy a megtámadó házastárs a házasságot megtévesztés nélkül is megkötötte volna-e.137 Figyelembe kell venni a megtévesztett egyéniségét, életviszonyait, érzékenységét és erkölcsi felfogását.138 A kérdést a Kúria következő ítéletei világítják meg: Annál a férfinál, akinél a megállapított tényállás szerint a nemi érintetlenség hiányának puszta gyanújára már elhidegülés állott be a házasság első napjaiban, amiből civódások is eredtek, amelyek az alig néhány hétig tartott életközösség megszüntetését vonták maguk után, — olyan szigorúbb erkölcsi felfogást és fogékony lelkületet kell megállapítani, amely mellett nem lehet feltenni, hogy a családi élet tisztaságára rendkívül féltékeny felperes az alperes súlyos erkölcsi eltévelyedésének tudatában a házasság megkötésére határozta volna el magát. (Az alperesnő a házasságkötést több évvel megelőzően gyermeket szült.)139 A feleknek a házasságkötés előtt néhány hónapon át tartott ágyassági viszonya nem lehet az alapja annak a feltevésnek, hogy a megtámadással élő a házasságot a másik fél súlyos erkölcsi eltévelyedésének ismeretében is megkötötte volna, mert a felek az ágyasságban megnyilvánult erkölcsi hibájukat a házasságkötéssel jóvátették. (A feleség a házasságkötés előtt idegen 134 406/1898. 135 1430/1899., 8242/1903. Ez adott esetekben vitássá tehető. 136 113/1932., 3037/1932., 4146/1936. 137 1529/1932. 138 5441/1933. 139 3037/1932.