Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

95 nem azt is, hogy alperes az érvénytelenítés alapjául felhozott fo gyatékosságáról a házasságkötéskor tudott és azt elhallgatta.90 A tudat hiánya kizárja a megtévesztést s ennek folytán nem érvényteleníthető a házasság, ha a házasuló a házasságkötéskor joggal és jóhiszeműen tarthatta magát lényeges személyi tulajdonsága tekintetében fogyatkozás nélkülinek. Pl. korábban volt ugyan tüdőbaja, de orvosi kezelésben részesült s betegsége a házasságkötéskor megnyugodott állapotban volt;97 korábban volt ugyan kankója, de rendszeres orvosi kezelés következtében jóhiszeműen tehette fel, hogy meggyógyult és a fertőzés veszélye megszűnt.98 A megtámadási kereset akkor sem vezet sikerre, ha az alperes tudott ugyan az érvénytelenítési okul felhozott személyi tulajdonságáról, de nem tudta, hogy ez lényeges, mert megtévesztésről csak akkor lehet szó, ha a tudat teljes, ha a megtévesztő a személyi tulajdonság egész jelentőségével tisztában van.99 A személyi tulajdonság jelentőségének ismerete hiányában utasította el a keresetet a Kúria, amikor alperes tudta ugyan, hogy szembajban szenved, de sem ő, sem szülei, akik egyszerű földműves emberek, nem tudták, hogy a szembaj gyógyíthatatlan,100 amikor alperes látott ugyan magán kiütéseket, de nem tudta, hogy azok vérbajból származnak.101 II. A lényeges személyi tulajdonságokat a Ht. közelebbről nem határozza meg. Az eset körülményeire, a személyes tulajdonság minőségére, a házasfelek egyéniségére és életviszonyaira tekintettel in concreto lehet csak megállapítani, hogy a megtévesztés a megtévesztett házasfél akaratelhatározására döntő befolyást gyakorolt-e? A bírói gyakorlat szerint az a személyi tulajdonság tekintendő lényegesnek, amelyről a házasság rendeltetését és erkölcsi jellegét szem elől nem tévesztve, tárgyi alapon megállapítható, hogy annak ismeretében a házasuló nem kötötte volna meg a házasságot. Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy a házasuló akaratszabadságának az érvényesülését akadályozná meg, ha nem az ő megítélésétől függne, hogy milyen jelentőséget tulajdonít a másik félnél hiányolható bizonyos személyi tulajdonságoknak.102 96 8464/1930. 97 821/1933. 98 2513/1933., 3543/1934. E kérdésben az eljegyzés és házasságkötés előtti orvosi vizsgálat megejtése és orvosi vélemény kikérése látszik biztos tájékoztatónak. 89 4046/1938. 100 4817/1926. i"1 1383/1928. i02 272/1931.