Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

81 Harmadik személy jogi érdekét különösen a tartási igény, a tartási kötelezettség, egyéb családi vagyonjogi kérdés, az atyai hatalom gyakorlásának kérdése, stb. állapítja meg. A jogi érdeknek a keresetlevél benyújtásától az ítélethozatalig meg kell lennie.35 48. §. Cselekvőképességében korlátolt házastárs a semmiségi perben perképes. Cselekvőképtelen házastársakra a törvényes képviselet szabályai alkalmazandók. A §-ban és a Pp. 643. §. 2. bek. szövegében a ,,perképes" kitétel a fogalomnak a Pp. második cím első fejezetében szabályozott mindkét értelmét: a perbeli jogképességet és a perbeli cselekvőképességet jelenti. A házassági perek azonban az esetek túlnyomó részében a perképesség fogalmi köréből inkább csak a perbeli cselekvőképesség meglétének problémáját vetik fel, mert e perek a házasfelek, fizikai személyek, tehát olyanok között folynak, akiknek magánjogi jogalanyisága kétségtelen. Perbeli jogképessége a Pp. 70. §. szerint mindenkinek van, aki a magánjog szerint jogképes. A Ht. 48. §-a és a Pp. 643. §-ának „perképesség" kitétele tehát okszerűen csak második értelmében: a Pp. 71. §-a szerinti értelemben volna vehető, mert ez a képesség jelenti a perbeli cselekvőképességet, azaz a perben a saját cselekmény általi eljárásra, vagy meghatalmazottnak saját tény általi kirendelésére való képességet. A perképesség kitételt általában mégis a jogképesség tekintetében is érteni kell a köteléki perekben, mert vannak olyan házasfelek, akik bizonyos házassági perek alanyai még törvényes képviselőjük képviseleti eljárása mellett sem lehetnek. így bár a Pp. sehol sem tilalmazza, hogy cselekvőképtelen személylyel szemben per indítassék, a kir. Kúria állandó gyakorlata szerint elmebeteg házasfél ellen bontóper mégsem indítható törvényes képviselője útján sem és még akkor sem, ha a bontóok olyan időben keletkezett, amikor az elmebeteg házasfél még cselekvőképességének birtokában volt. „Különös" perbeli jog35 A férj atyja tehát nem indíthat semmiségi keresetet azon az alapon, hogy a még meg nem született gyermekek tartására (Gyámtörvény 4. §.) ő volna köteles. A korábbi érvényes házasságból származó gyermek még meg nem nyilt öröklési joga alapján nem kérheti a későbbi házasság megsemmisítését. Dr. Nagy: A házassági jog. 6