Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Harmadik személy javára kötött szerződés^ 87 addig a szerződő feleiket illeti meg, míg a kedvezményezett harmadik személy a javára kötött jogügyletről a szerződő felek által nem értesíttetett. (P. I. 3610/1912.) MD. VII. 85. Harmadik személy javára szóló szerződés esetében a kedvezményezett nem érvényesítheti jogát az igéretvevő életében, ha az igéretvevő az utána várható öröklési jogra nézve akarja a kedvezményezettet a kikötött szolgáltatással kielégíteni. (868/ 1913.) Gr. XVI. 750. Az elővásárlás jogát adásvételi szerződésen kívül is érvényesen ki lehet kötni bármely harmadik személy javára. (2489/ 1913.) Gr. XVI. 751. Nem tekinthető utóörökcsnevezésnek az adásvételi szerződésben foglalt az a kikötés, hogy a vevő, ha leszármazó örökös nélkül hal meg, az ingatlant az eladó fiának köteles átengedni. Az ezzel a 'kikötéssel a harmadik személy javára elvállalt kötelem élek közötti jogügyleten alapul. (P. I. 4143/1913.) MD. IX. 37. A harmadik személy a javára kötött jogügyletből már a jogügylet megkötése alkalmával, külön elfogadási nyilatkozat nélkül szerzi meg a javára biztosított jogot. (P. I. 6102/1917.) MD. XIÍ. 63. Az olyan szerződés, melyben a felek egy harmadik személyről is akartak gondoskodni, harmadik javára szóló szerződés, amelyből az annak megkötéséről közvetlen tárgyalások alapján tudó harmadik személy már a szerződés megkötésével közvetlen jogokat szerzett, annak dacára is, hogy a felek őt annak megkötéséről külön nem értesítendők és hogy ő a szerződés aláírásakor a megállapított tényállás szerint jelen sem volt. (P. VI. 6154/1926.) MD. XXI. 43. Szerződésen kívül álló félnek mint kedvezményezettnek javára is keletkezhetik követelés anélkül, hogy a szerződéshez hozzá kellene járulnia vagy külön elfogadási nyilatkozatot kellene tennie. A kedvezményezett jogának ebből az önállóságából azonban nem következik, hogy ezt a jogát a szerződés megkötésével azonnal és visszavonhatatlanul szerzi meg; nem szerzi meg különösen akkor, ha oly vagyonátruházási szerződésről van szó, amelyben az átruházó a kedvezményezettet csak a jövőben szolgáltatandó hagyományra nézve akarja a kötelezett által teljesítendő rendelkezés által kielégíteni. (P. III. 6750/1930.) Grill XXV. 634. A m. kir. belügyminiszter, mint az állami igazgatás egyik törvényes szerve, a legfelsőbb felügyelete alá utalt mozgófénykép üzem tulajdonosával szemben tett intézkedéseinél akkor sem válik magánjogi értelemben vett ügyletkötő féllé, ha a tett rendelkezéssel érintett üzemtulajdonos az intézkedés következtében vagyoni szolgáltatásra vállalt kötelezettséget. Ebből a szempontból nincs súlya annak, hogy a szolgáltatás kijelölt harmadik személy javára, vagy pedig valamely kedvezményezett