Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. visszavonja, amit a btkv. 116. §-a a magánfélnek jogként kifejezetten biztosít, a jó erkölcsökbe nem ütközik még akkor sem, ha a felek nemcsak a visszavonó kérelem beadását kötötték volna ki, hanem esetleg azt is, hogy a feljelentő mindent el fog követni a bűnügy befejezése érdekében. (437/1906.) Büntető feljelentés és törvényesen elrendelt vizsgálati fogság bár lelki gyötrelemmel járnak, nem állapítják meg a kényszer fennforgását még akkor sem, ha a feljelentő feljelentésének visszavonását joglemondó okirat aláírásától tette függővé. (269/1908.) Gr. XII. 305. A bírói jogsegély igénybevételével való különben jogos fenyegetés jogellenessé válik, ha az azzal fenyegetőt meg nem illető vagyoni előny elérését célozza és a fenyegetettben az akarati elhatározást befolyásoló félelmet szült. (P. VIII. 2418/1909.) MD. III. 244. Büntetendő cselekmény kétségtelen fennforgása esetén a büntető eljárás igénybevételének kilátásbahelyezése oly jog, mely a büntető eljárás elhárítása reményében szerződő családtag ügyletét lelki kényszer fennforgása miatt érvénytelenné nem teszi. Ebből kiindulva, a sikkasztó postamesternő atyja, aki a rovancsoló postatítkár azon bíztatására térítette meg a kincstár kárának egy részét, hogy sikkasztó leánya ellen feljelentés nem tétetik ós a postamesteri állást másik leánya kapja meg, ha egyik eset sem következett be, nem igényelheti, hogy a kincstár az általa megtérített összeget visszafizesse. (3823/1910.) Gr. XIII. 357. Ha a kötelezett fél az őt egyoldalúan kötelező nyilatkozatot annak a fenyegetésnek hatása alatt keletkezett félelmében állította ki, illetve írta alá, hogy a nyilatkozatnak ki nem állítása esetében a jogosított ellene sikkasztás miatt bűnvádi feljelentést fog tenni, akkor az ily helyzetben létrejött egyoldalúan kötelező jogügylet egész megtámadott terjedelmében semmis, tehát jogilag hatálytalan. (410/1911.) Gr. XIII. 357/a, Az adóssal szemben a törvényben megengedett kényszereszközök alkalmazásának kilátásba helyezése nem jogellenes. (P. 1765 1912.) MD. VII. 166. Büntető feljelentés és büntetőper folyama alatt a bűnügy nyilvánosságra hozásával és becsukatással való fenyegetés az ügylet megtámadására alkalmas kényszernek nem tekinthető. (P. VII. 2210/1912.) MD. VII. 21. Lényegileg így: (P. VI. 269/1908.) MD. III. 34. Jogos követelésnek nem teljesítése miatt a bírói jogsegély igénybevételével való fenyegetés, habár e fenyegetés a bűnvádi feljelentés megtételére céloz, nem tekinthető jogellenes fenyegetésnek, ha az elérni célzott eredmény nem irányul jogtalan előnyre. (P. IV. 361/1916.) PHT. 452., MD. X. 234. A rendőrtisztviselő részéről az iratoknak az ügyészséghez való áttételével való fenyegetés nem megtámadásra okot adó kényszer. (P. II. 6646 925.) Grill XXI. 666.