Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

'62 get abban a feltevésben fogadta el, hogy a mérnök felmérése helyes, holott a hiány sokkal nagyobb a mérnök által megállapí­tottnál. (128/1908.) Az ügyletkötés indokaiban való tévedés — ha az nem vo­natkozik egyúttal az ügylet tárgyára, vagy annak lényeges fel­tételeire — magában véve nem lényeges tévedés és a jogügylet hatálytalanítására alapot nem képez. (269/1908. Gr. XII. 365.) Az egyesség érvényessége nemcsak megtévesztés esetében, hanem akkor is megtámadható, ha az egyik fél lényeges tévedés­ben volt annak megkötésénél, s őt a másik fél, habár a tévedést felismerte, erről fel nem világosította, sőt azt a saját előnyére kihasználta. Ily tévedésben van az írástudatlan örökös, aki az osztályegyességet a másik örökös jogtudó képviselőjével abban a feltevésben kötötte, hogy a szembetűnően kellékhiányos vég­rendelet érvényes. (P. I. 7428/1916.) MD. XI. 107. Ha a kir. közjegyző a hagyatéki tárgyaláson nem világosí­totta fel a feleket a vagyon jogi minőségéről, ezeknek a való tényállás nem ismerésén alapuló nyilatkozata hatálytalan. (P. I. 1899/1921.) MD. XV. 22. Ha az eladó a haszonélvezettel terhelt ingatlan tehermentes eladásánál abból a — vevő által is felismerhető feltevésből in­dult ki, hogy a haszonélvező meghalt és utóbb e feltevés téves­nek bizonyult, az ügylet tévedés okából megtámadható. (P. IV. 2588/1921.) MD. XV. 25. A Kúria tévedés címén megtámadhatónak mondta ki az oly ügyletet, mellyel a 26 éves, alapjában egészséges, életjáradékra jogosult három és fél évi járadéknak megfelelő összegért a to­vábbi járadék követelésére való jogról lemondott. (P. VII. 2044 1932.) MD. XXVII. 1. A Kúria tévedés alapján megtámadhatónak mondta ki a köl­csönügyletet, amelyben a kölcsönvevő aranykorona-összeg visz­szafizetésére kötelezte magát, holott a megfelelő összeget csök­kent értékű koronában vette fel. — Az ilyen ügylet a valóban felvett összeg aranyértékét meghaladó érték erejéig a megtáma­dás folytán érvénytelen. (P. V. 5327/1933.) MD. XXVII. 73. g) Tévedés a jogban? V. ö. az öröklési jogban az Osztályegyesség címe alatt. A jogban való tévedés nem menthető. (P. VI. 2982/1926.) MT. IX. 69. h) Különös esetek. A szerződő fél nem szorgalmazhatja a szerződés felbontá­sát azon az alapon, hogy a másik szerződő fél tévedett. (5698/ 1900.) Dt. 3. f. XX. 183. Minthogy minden jogügyleti cselekmény, tehát a végintéz-

Next

/
Thumbnails
Contents