Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. ;akként, hogy e kifejezés alá egy nagymarhának megfelelő egyéb kisebb trágyatermő állatok összessége is vonható. A kikötött ;marhamennyiségtől való egyszeri lényegtelen eltérés a haszonbérbe adót kötbér követelésére nem jogosítja. (P. II. 617/1910.) MD. IV. 160. Ha a halálos baleset okozójának felelőssége és ebből folyó tartási kötelezettsége meg nem állapítható; az utóbbinak az az önkéntes nyilatkozata, hogy az elhalt özvegyét családja eltartásban és gyermekeinek felnevelésében állandóan támogatni fogja, nem tartalmazza a teljes eltartási kötelezettség elvállalását. (P. VI. 1648/1911.) MD. VI. 45. Ha az államkincstárral kötött szerződésből eredő követelés esedékességéül az állami költségvetés törvényerőre emelkedése van kikötve, ez a kikötés nem jelenti a költségvetési év lejártát és a kincstár nem esik késedelembe, ha a költségvetési törvény nem a rendes időben hozatík meg. (P. IX. 683/1913.) MD. VIII. 65. 3. Megszorító értelmezés. Ha valaki másnak tartásáról, neveléséről a köztük levő rokoni köteléknél fogva gondoskodik és fedezi az ezzel járó kiadásokat: külön kikötés hiányában ez a tartás, ruházás, neveltetés ingyenesnek s az ennek folytán kiadott összegek ajándékozottaknak tekintendők. Ily kikötés az eltartott részéről nem hatályos akkor, ha életben van az eltartottnak édesatyja, aki gyermekét tartani ós neveltetni tartozik. Az eltartottnak az a kijelentése, hogy ,,jól tudja, hogy a felperesnek tartozik, erről nem feleükezett meg s rendezni is fogja", nem tekinthető a tartás és nevelés folytán felmerült kiadások megtérítésére irányuló komoly és határozott fizetési Ígéretnek. (5036/1902.) Dt. 3. f. XXIV. 181. A vasút és a vasúti terület bérlője közt létrejött szerződés azon intézkedése, hogy a bérlő a vasúttal szemben a bérelt helyen keletkező tűzből eredő károkért felelősséget vállalt, nem értelmezhető akként, hogy ezáltal a szerződő felék eleve megszüntetni kívánták volna azt a magánjogi felelősséget, amely az alperes vasúttársaságot mindenikivei s így a bérlővel szemben is, az általa előidézett tűzből kifolyóan terheli (4010/1904.) Dt. 4. f. III. 202. A kötelezvénynek az a határozmánya, hogy a bíróság útján való behajtás esetére a törvénykezési költség fedezésére biztosíték ajánltatott fel, és hogy minden, a kölcsönügyletből származó költség, nyugta és törlési bélyeg az adóst terheli, helyesen csak akként értelmezhető, hogy azdk a törvénykezesi költségek terhelik az adóst, amelyek a hitelező részére ennek a követelésének bíróság útján behajtása körül felmerülnek, s a kölcsönügyletből származnak, ilyenek közé pedig az utóajánlati kérvény díja és 'költsége, a nem végrehajtató hitelezőnek az árverésen megjele4*