Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Feltétel és időhatározás. 47 kor vezethet, ha a szerződő felek az indokot „kifejezetten" feltételnek fogadják el. (1945/1921.) Gr. XVII. 350. Ha valamely ügyletnek mindkét részről ismert és szemmeltartott feltétele (feltevése) be nem következik, a szerződés felbontható, illetve hatálya megszüntethető. (3640 1921.) Az előszerződés (pactum de contrahendo) hatályát veszti, ha a felek által kölcsönösen szem előtt tartott feltevés nem vált valóra és a szerződő felek közt megkívánt kölcsönös bizalom megrendülését maga után vonó körülmény állott be. (4724/1922.) A feltétlenül és érvényesen létrejött jogügylet hatályát veszti, ha az ügylet a felek által ismert valamely lényeges, vagyis oly feltevés mellett létesült, amely feltevés nélkül a felek az ügyletet meg nem kötötték volna, a feltevés pedig tévesnek bizonyult. (P. IV. 2746/1927.) Grill XXII. 744. 2. Időhatározás. (V. ö. a késedelem fejezetét.) Ha valamely vagyon ajándékozása oly kikötéssel történt, hogy a vagyon tulajdona csakis az ajándékozó halálával mehet át a megajándékozottra, ez az ajándékozó életében sem arra nem jogosult, hogy tőle az ajándékozott vagyon birtokát követelje, sem arra, hogy azáltal egy harmadik személy javára tett későbbi vagyonátruházás érvényességét megtámadja. (4189/1901.) Dt. 3. f. XXI. 30. Ha a szerződéstől való visszalépési jog gyakorlására bizonyos időtartam állapíttatott meg, úgy a fél ezen jogát az időtartam utolsó napján is gyakorolhatja. (579/1904.) Dt. 4. f. II. 50. A szerződésnek az a kikötése, hogy az illető szolgáltatás az egyik fél érdekelt nagykorúságának elértekor válik esedékessé, minthogy ezzel a felek az esedékesség idejére nézve kétségtelenül nem valamely bizonytalan, hanem előre meghatározható időpontot kívántak megállapítani, úgy értelmezendő, hogy a felek a teljeskorúság elérésének általános szabályát tartották szem előtt (a 24. életév betöltését) és ennélfogva az azt megelőzőleg történt nagykorúsítás által a szolgáltatás nem válik esedékessé. (P. VI. 9386/1906.) MD. I. 235. Ha az államkincstárral kötött építési szerződésben a munkadíjrészletek esedékességéül az állami költségvetés törvényerőre emelkedése van kikötve, ez a kikötés nem jelenti a költségvetési év lejártát és így az államkincstár nem esik késedelembe, ha a költségvetési törvény meghozatala a törvényhozás rendellenes működése következtében a rendes időben nem volt lehetséges. (P. IX. 683/1913.) MD. VIII. 65.