Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Feltétel és időhatározás. 45 nézve feléled. Az adós a lejárat napjára, az esedékes összegnél 20 kr.-ra kevesebbet küldött, s a 20 kr.-t csak később küldte el. Felperes hitelező az elengedett rész iránti követelésével elutasíttatott. (789/1900. XII. 4.) Dt. 3. f. XIX. 98. Alperes oly feltétellel kapott ösztöndíjat, hogy amennyiben vizsgái letétele után az ösztöndíj adó egyház szolgálatába mint tanító nem lép be, vagy fel nem vétetik, a kapott ösztöndíjat visszafizeti. Ez alapon az egyház úgy tekintendő, mint amely hallgatag kötelezte magát arra, hogy alperest ilyen egyházi állás elnyerésében támogatni fogja, mivel ennek hiányában alperesre nézve a szerződés teljesítése lehetetlen. Ilyen támogatást az egyház nem mutatván ki, az ösztöndíj visszaszerzését célzó keresetével elutasíttatott. (226/1901.) Dt. 3. f. XXII. 34. A bontó feltétel mellett létrejött vagyonátruházás a feltétel beálltával joghatályát veszti és az előbbi állapot visszaállítandó. (78/1902.) A részletfizetés kedvezményét az adós valamely részletfizetésének elmulasztása esetében is csak akkor veszti el, ha ezt a jogkövetkezményt a szerződő felek kifejezetten kikötötték, mert ennek kikötése nélkül a hitelező csak a mindenkor lejárt részletet követelheti. (667/1904.) Ha azonban az a fél, akinek javára a bontó feltétel kiköttetett, a szerződést a bontó feltétel be nem következte dacára is hatályban akarja tartani: a szerződés hatályos marad. (1295/ 1904.) Ha az ingatlan adásvételi szerződésben a vételárrészletek fizetésének elmulasztása bontó feltételül volt kikötve, úgy ezen feltétel aikkor is bekövetkezik s az adásvételi jogügylet felbontottnak tekinthető, ha az eladó az esedékesség idejében az ingatlan tehermentesítési és feldarabolási kötelezettségének még eleget nem tett s a vevő a vételárrészleteket sem a megállapított határnapokon, sem pedig a kereset megindításáig bírói letétbe nem helyezte. (9777/1904.) Dt. 4. f. V- 84. Az eladó a vételárból oly kikötéssel adott engedményt, hogy a vevő ezt titokban tartani köteles; ennek a kikötésnek megszegése a felbontó feltétel bekövetkeztének joghatályával bir s a vevőnek az árkedvezményhez való joga megszűnik. Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy eladó a szóban levő árengedményt nyilvánvalóan a vele kartell-viszonyban álló szeszkereskedők megkárosítására irányuló célzattal adta a vevőjének, mert ezek a körülmények a közte és az eladó közti jogviszonyra nem tartoznak. (34/1905.) Dt. 4. f. IV. 90. A haszonbéri szerződés az egyházmegyei jóváhagyás föltétele, mint bontó föltétel mellett jött létre, s mivel ez be nem következett, a szerződés joghatályát vesztette és ezért a haszonbérelt ingatlanokat a haszonbérlő visszaadni köteles. (265/1905.) Az indok (feltételezés) csak akkor vezethet a szerződés fel-