Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

34 l) Absztrakt formák. (Elismerés, elszámolás, váltó stb.) Ha az elismerés alapjául szolgáló követelés nem érvényesíthető bíróilag, úgy az elismerés alapján sincs kereseti jogosultság. (5270/1902.) Dt. 3. f. XXV. 162. Az elszámolás is bíróilag érvényesíthető jogcím, amellyel szemben úgy a tévedés, mint az is ellenvethető, hogy az összeszámolás valamely bíróilag nem érvényesíthető követelésbői származik. (I. G. 73/1905.) Dt. 4. f. III. 93. Tartozáselismerésen alapuló kötelezettség teljesítése alól az elismerő adós szabadulhat, ha kimutatja, hogy az elismerés alapjául szolgáló kötelem nem állott fenn, vagy bíróilag nem volt érvényesíthető. (P. I. 4496/1912.) Md. VII. 115. Az adósságelismerés érvénytelen, ha abban a jogtalan gazdagodás alkatelemei felismerhetők, vagyis ha az törvényileg tiltott, erkölcstelen vagy egyébként bíróilag nem érvényesíthető kötelezettség palástolását célozza. (Rp. I. 9131/1915.) Md. X. 87. Ha az alapügylet tiltott ügylet, az ebből folyólag adott fedezeti váltó alapján jogok nem érvényesíthetők. (C. 5748/1923.) HT. VI. 128. m) Zugírászat. Az oly megállapodás, melynek értelmében bíróság előtti képviseletre nem jogosult személy bírói határozat megváltoztatását eredményező eljárásra vállalkozik, — az 1912: LIV. t.-c. 16. §-ában szabályozott zugirászat esetén kívül is — a jóerkölcsökbe ütközik. (P. VI. 7723/1929.) MD. XXIV. 183. n) Egyéb. A dohányárus a kincstárnak csak ideiglenesen fogadott bizományosául tekintendő. Engedélye személyes jogosítványi képez, amelyet csak az engedélyes személyesen gyakorolhat és annak más által kezeltetése, annak átengedése vagy bérbeadása az engedélytől való elmozdítást vonja maga után és az ily szerződés tiltó szabályokba ütközik (turpis causa). (I. G. 222/1901.) Dt. 3. f. XX. 173. Habár a közigazgatás a bordélyházakat megtűri, mégis az ily intézmény, mint a jó erkölcsökbe ütköző, érvényes jogügyletek tárgyát nem képezheti s az ily jogügyletekből nem származik bíróság előtt érvényesíthető kötelem, következéskép az ilynemű jogügyletből származható kölcsönös követelések kereset tárgyává nem tehetők. (I. G. 655/1902.) Dt. 3. f. XXII. 184. Az a szerződés, amellyel a várományos örökösök egymásközti öröklési igényeiket még az örökhagyó életében, tehát az örökség megnyílta előtti időben szabályozzák, sem tiltó jogszabályba, sem a jó erkölcsökbe nem ütközvén, annak érvényességét