Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

24 Szerződés. Az egyik képviselőjelölt által a másik részére pénz kötelezése vagy fizetése, hogy ez utóbbi a jelöltségtől visszalépjen, a jó erkölcsökbe ütközik. (P, VIII. 4248/1911.) MD. VI. 169. Tiltott célokra fordított választási költségek megtérítését nem lehet követelni. (P. IX. 1602/1914.) MD. IX. 53. I. Választók etetése és itatása végett előlegezett költségek megtérítése iránti követelés a jó erkölcsökbe ütközik. — II. Politikai pártszervezet elnökének a képviselőjelölt megválasztása érdekében kifejtett tevékenysége nem tartozik azon szolgálatok közé, melyek rendszerint díjazás ellenében szoktak teljesíttetni. (Rp. IX. 4066/1916.) MD. XI. 79. A jó erkölcsökbe ütközik a megállapodás, mellyel valaki anyagi előnyökért közjogok gyakorlásáról (képviselő)elöltségről) lemondva, más érdekében kortesszolgálatra vállalkozik. (P. II, 6386/927.) Grill XXII. 740. f) Árverés, pályázat, versenytárgyalás. Peres felek közt oly megállapodás jött létre, miszerint alperes avégett, hogy felperes sikerrel árverelhessen, árverelni nem fog. Minthogy azonban ily megállapodás, illetőleg tilos összebeszélés folytán keletkezett szerződések nyilván a jóhiszemű hitelezők megkárosítására irányulnak; eszerint mint az erkölcsi fogalmakba ütköző (causa turpis) bíróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhatnak. (6004/1887.) A felperes keresetében kifejezetten azt adja elő, hogy az alperessel avégből szerződött, hogy alperes az első magyar általános kőszénbánya-társulat által hirdetett építkezési pályázaton, illetve árlejtésen már tett ajánlatát visszavonja s ezután az alp. a versenyből kilépjen. Minthogy pedig a peres felek e ténykedése az árlejtés eredményének csökkentésére irányult, az mint ,,turpis causa" bírói oltalomban nem részesíthető, abból jogok és kötelezettségek nem származnak és annál kevésbé érvényesíthetők bírói úton. (895/1898.) Noha az árverés eredményének csökkentésére irányuló megállapodás a bíróság előtt érvényesíthető követelés alapjául nem szolgálhat, mégis megítélendő az annak alapján támasztott követelés, ha az adós az árverés jogerőre emelkedése után is igérte a fizetést. (2520/1899.) Az árverésen megjelent árverezők között az a megállapodás jött létre, hogy bármelyikre üttetnék is le az árverés tárgya, az tartozik az árverés tárgyát egymás közötti magánárverés alá bocsátani s az így elérendő különbözeten mint nyereségen egymás között megosztoznak. Ez az összes árverezők közötti megállapodás teljesen alkalmas arra, hogy az árverés eredményét meghiúsítsa vagy csökkentse, mivel az indokul szolgálhatott arra nézve, hogy a hatósági közeg által tartott nyilvános árverésen a magasabb igérettételtől mindenik árverező tartózkodjék, mert