Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

15 Ingatlan elidegenítésére szóló meghatalmazás érvényességé­hez a törvényben erre nézve kifejezett rendelkezést tartal­mazó esetek kivételével — a meghatalmazási ügyletnek okiratba foglalása nem szükséges. (C. 607/1923.) MT. V. 8. Jogügylet írásbafoglalásának kikötése csak akkor teszi az írásbafoglalást az ügylet lényeges érvényességi elemévé, ha a felek az ügylet érvényes létrejöttét ettől teszik függővé. (I. 1252/1924.) MD. XVIII. 56. Ha a felek a szerződésre bizonyos alakot 'kötöttek ki, a vé­lelem az, hogy a szerződés érvényét az alak megtartásától tet­ték függővé. Az ügylet írásba foglaltnak akkor tekintendő, ha a szerződő felek mindegyike az okiratot hozzájárulásnak külső je­léül aláírja, avagy kézjegyével ellátja. (P. V, 2943/1927.) Grill XXII. 733. D. Megerősítés alakja. Az utólagos jóváhagyásra következtetést engedő tényekhez írásbeli alakszerűség nem szükséges. (P. V. 146/1924.) MD. XVII. 45. Az adásvételi szerződés megerősítésének nem kell írásbeli alakban történnie. . (P. VI. 4944/1925.) MD. XIX. 67. A hatósági jóváhagyást nem lehet hallgatólag megadottnak tekinteni a hatóságnak a jóváhagyásra szoruló ügylet alapján birtokba vett területekre vonatkozóan tett oly intézkedései foly­tán, melyek tisztán kezelési jellegűek. (Kúria P. V. 1976 1930.) MD. XXIV. 141. £. Utólagos módosítások alakja. A teljesítésre engedett halasztás akikor sem szorul okiratba­foglalásra, ha az okirat a szerződésnek törvényszabta érvényes­ségi kelléke. (Kúria P. VI. 4933/1929.) MD. XXV. 68. F. Szó és írás. Az a jogszabály, hogy az írásbeli szerződéssel egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodás figyelembe nem vehető, csakis arra az esetre alkalmazható, midőn a vitatott szóbeli megállapo­dás az írásbeli szerződés tartalmával ellenkezik; de nem alkal­mazható abban az esetben, ha a szóbeli megállapodás az írás­beli szerződésben foglalt megállapodásokkal nem ellenkezik, ha­nem azokat csak kiegészíti. (764/1896.) Általános jogszabály, hogy szerződések rendszerint szóbeli úton is érvényesen jöhetnek létre, s hogy abban az esetben, ha. a felek abban állapodnak meg, hogy a szóbeli úton keletkezett meg­állapodásról utóbb írásbeli szerződés állíttassák ki, a szerződés írásbani kiállításának valamelyik fél részéről való megtagadása

Next

/
Thumbnails
Contents