Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

13 c) Siketnémák. Siketnéma ügyleit ének érvényességéhez közjegyzői okirat nem szükséges. (2498 1925.) MD. XIX. 32. d) Ügyvédi díj. Az 1874: XXXIV.. t.-c. 54. §-a az ügyvéd és fele között a perben téliesített munkára és kiadásokra vonatkozó megállapo­dásra; illetve az ebbeli költségeikről való lemondásra ki nem ter­jedvén, az ilyen megállapodás érvénye okiratba foglaláshoz kötve nincs. (4606 1902.) Dt. 3. f. XXV. 68. Az 1874: XXXIV. t.-c. 54. §-ánák az a kivételes rendelke­zése, hogy ügyvédi díj megállapítására vonatkozó egyesség érvé­nyességéhez okirat szükséges, kölcsönös és az egyezkedő felekre egyaránt kötelező ugyan, de oly esetben, midőn az ügyvéd meg­határozott évi fizetésért állandó alkalmazást vállal bizonyos ügy­védi teendők ellátására, nem alkalmazható. (641/1906.) Az ügyvédnek kölcsön kieszközlése — mint nem ügyvédi tevékenység — fejében járó díj okirat nélkül is érvényesen ki­köthető. (P, V. 4682/1913.) MD. VIII. 182. Az ügyvéd részére adott megbízásnak ennek okiratba fog­lalása nem érvényességi kelléke s abban az esetben is, amikor a megbízás okiratba foglaltatik, az rendszerint csak a megbízási viszonynak a hatóságok előtti igazolására szolgáL. (58/1923.) MT. V. 13. Ügyvédi díjra vonatkozó megállapodás érvényességét a tör­vény (az 1874: XXXIV. t.-c, 54. §-ának a bírói gyakorlat által megállapított értelmezése szerint) nem köti okirat kiállításához akkor, ha a megállapodás tartalma az, hogy munkadíj egyáltalán nem vagy a különben járónál kevesebb követelhető. (Rp. VI. 6784 1924.) MD. XVIII. 43. Ugyanígy: (G. 349/1913.) MD. VIII. 248. C. Kikötött alakszerűségek. Ha az írásbeli alakot kikötő megállapodásból nem tűnik ki minden kétséget kizárólag, hogy a felek akarata odairányul, mi­szerint a szerződés létrejötte s érvényessége tétessék annak írás­bafoglalásától függővé, akkor a szerződésnek írásba leendő fog­lalása csak avégből tökintendő kikötöttnek, hogy a már létrejött és egyébként érvényes szerződésről alakilag helyes és esetleges perbeli vagy perenkívüli használatra alkalmas bizonvíték állít­tassák ki. (2456/1882.) A per adataiból világos, hogy a peresfelek írásbeli adásve­vési szerződést akartak kötni, szóbeli megállapodás ily esetben — ha az írásbeli szerződés létre nem jön — nem kötelező. (Ko­lozsvári T. 5831/1895.)

Next

/
Thumbnails
Contents